A kétmillió forintos bér jelenleg a nemzetgazdasági átlag tízszerese - az Országgyűlés elé pénteken beterjesztett, egyes pénzügyi tárgyú törvények alkotásáról és módosításáról szóló törvényjavaslat szerint a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökének a havi keresete legfeljebb ennyi lehet.

A javaslat a felügyelet alelnökének a fizetését is megszabja, a bruttó nemzetgazdasági átlag nyolcszorosában, de a jegybank esetében nem tér ki az alelnökökre, igaz, nincs is miért, hiszen nemcsak az ő, hanem a monetáris tanács tagjainak a fizetése is az elnökéhez van kötve.

A jogszabály a Központi Statisztikai Hivatal előző évi adatai alapján határozná meg az elnökök fizetését. Munkaerő-piaci szakértők már korábban is megjegyezték, hogy ilyen feltételekkel nehéz lesz jó szakembereket találni az állami szférába, hiszen a versenyszférában többet keresnének, ahhoz pedig komoly elhivatottság kell, hogy valaki versenyképes szakemberként jóval alacsonyabb fizetésért dolgozzon az államigazgatásban, vagy állami vállalatnál.

Igaz, mindez csak a felső vezetőkre, egy viszonylag szűk rétegre vonatkozik. A Merces adatai alapján az állami vállalatoknál az átlagbér ugyanis valamivel a nemzetgazdasági átlag alatt van, a közigazgatásban dolgozóknál pedig pár ezer forinttal az említett 200 ezer forint felett. Magasabb beosztásban, osztályvezetőként, főtanácsosként is 300 ezer forint feletti az átlagbér, így őket ez a korlát nem érinti.

Annál inkább érintheti az, hogy a 60 napon túli végkielégítésekre extra adót vet ki a kormány, 98 százalékos mértékkel - ez is csak a kétmillió forint feletti összegekre vonatkozik.

Nem vonatkozik viszont a katonák részére fizetett leszerelési segélyre, a szabadságmegváltásra, vagy a jubileumi jutalmakra. A kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint a rendelkezés indokául a megszorítás mellett az szolgált, hogy idén az év első öt hónapjában csak végkielégítésre több mint egymilliárd forintot fizettek ki.

A mostani intézkedésekkel legalább kétmilliárd forint megtakarítást remélnek. A jogszabályi változások egyébként minden állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetre vonatkoznak, valamint köztulajdonban lévő gazdasági társaságokra is érvényes lenne, így például a BKV-ra is.