Infostart.hu
eur:
385.18
usd:
331.92
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt

Az IMF cáfolta Spanyolország állítólagos segélykérelmi szándékát

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) cáfolta azokat a híreszteléseket kedden, hogy Spanyolország 280 milliárd euró nemzetközi támogatást tervez kérni.

Minden alapot nélkülöznek ezek a híresztelések - szögezte le az IMF szóvivője.

Kedden napközben José Luis Zapatero spanyol miniszterelnök Brüsszelben kijelentette, hogy azok az "őrült" híresztelések, hogy Görögország után Spanyolország is hatalmas összegű - 280 milliárd eurós - pénzügyi segítségért folyamodhat, hatást gyakorolnak a tőzsdékre, és könnyen súlyos helyzet állhat elő. Hozzátette: ezek a híresztelések kárt okozhatnak az országnak, ami tűrhetetlen, és természetesen harcolni foguk ez ellen.

A spanyol kormány az év elején egy 50 milliárd eurós megszorító csomagot fogadott el. Ennek célja, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány 2013-ra a 3 százalékos uniós határ alá csökkenjen. Tavaly 11,4 százalék volt a deficit, és a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő, amely a múlt héten szerdán leminősítette Spanyolország adóskockázati besorolását, azt valószínűsíti, hogy az erőfeszítések ellenére az államháztartási hiány 2013-ban 5 százalék felett lesz.

Az Európai Unió nagy gazdaságai közül a spanyol az egyetlen, amelyik még nem tudott kikapaszkodni a recesszióból. A tavalyi negyedik negyedévben 0,1 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) negyedéves szinten, és 3,1 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. 2009 egészében 3,6 százalékos volt a visszaesés, amihez fogható több mint ötven éve nem volt az országban.

Kedden hozták nyilvánosságra, hogy tavaly július óta először csökkent a munkanélküliség áprilisban Spanyolországban: a munkanélküliségi ráta 0,58 százalékkal esett, ez 24.188 fős csökkenést jelentett. Ezzel az év negyedik hónapjában 4,14 millióra mérséklődött az állástalanok száma.

Spanyolországban 20 százalék fölé emelkedett a munkanélküliség az idei első negyedévben, 1997 óta először, elsősorban az építőipar közel egy évtizedig tartó fellendülését követő összeomlás hatására.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×