Infostart.hu
eur:
359.57
usd:
309.36
bux:
132144.99
2026. május 21. csütörtök Konstantin

A magyar cégek több mint 40 százaléka nem tervez idén béremelést

A magyarországi vállalatok 45 százaléka tavaly sem emelt bért, és 43 százalékuk idén sem tervezi, ugyanakkor az idén bérfejlesztést végrehajtani szándékozók között is jelentős a szórás - derül ki a DGS Global Research és az Ernst and Young közös felméréséből.

Az idén bérfejlesztést tervező cégek között is jelentős a szórás, hiszen egyaránt előfordul 1 százalék alatti tervezett emelés is, de vannak olyan munkáltatók is, amelyek 10 százalék feletti bérfejlesztésről gondolkodnak. "A bérolló tehát nyílik, és ehhez, illetve a bizonytalansághoz hozzájárulnak például a cafeteria terén megnyilvánuló szórások is" - mondta Dara Péter, a DGS ügyvezető igazgatója.

Hozzáfűzte: a béren kívüli juttatásokat cafeteria keretében nyújtó cégek között ugyanis 2009-ben óriási különbségek alakultak ki. Volt olyan vállalkozás, amely mindössze 9 ezer forint/év/fő mértékben biztosított cafeteria keretet, addig akadt olyan is, amely 1 millió forint/év/fő összegű béren kívüli juttatási csomagot nyújtott minden munkavállalójának.

A nehéz gazdasági körülmények közepette sokan nemhogy nem emelték idén a bérszinteket, vagy befagyasztották, hanem csökkentették is azt - mondta Dara Péter. Az ügyvezető igazgató szerint emiatt több ágazatban akár jelentős bérkülönbségek keletkeztek. A vállalatvezetők, a pénzügyi igazgatók és a HR menedzserek gondban vannak, hogy egyes munkakörökben milyen mértékű jövedelemcsomagot adjanak például az újonnan belépő munkavállalóknak - fűzte hozzá.

Az első félévi megalapozott vezetői döntéseket megkönnyítendő a DGS Global Research országos bérfelmérést indított, amelyben feltárja, hogy miként módosultak a magyarországi jövedelmi viszonyok az egyes konkrét munkakörökben vagy munkakör-csoportokban - közölte Dara Péter.

Címlapról ajánljuk
Néhány napig kicsit a miénk is a gazdagok játékszere

Néhány napig kicsit a miénk is a gazdagok játékszere

A május 30-i, budapesti Bajnokok Ligája-döntő vitán felül a klubfutball-idény legnagyobb eseménye, nem kevesek szerint az esztendő legfontosabb európai sporteseménye. Az Infostart a hátralévő napokban sorozatban igyekszik felvázolni, miből nőtte ki magát ez a sorozat, mi volt az 1992-es nagy váltás oka és alapja, miért vált a legerősebb bajnokságokban akár a negyedik-ötödik hely elérése is „élet-halál” kérdéssé, kik voltak az eltelt immár több mint hetven év legfontosabb szereplői, s nem utolsósorban: miért kaphatta meg a klubfutball jelenében a legszűkebb elittől messze lévő Magyarország a rendezés jogát.

Reagált a Fidesz és a KDNP a Tisza-kormány Alaptörvény-módosítási javaslatára

A szerda este benyújtott javaslatban korlátoznák a miniszterelnöki pozíció időbeli betölthetőségét, rögzítenék, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyon, valamint lépéseket tesznek a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója
Kevesebb banki tartozás, több szolgáltatási számla - A magyar lakosság fizetési szokásai is átalakultak

Kevesebb banki tartozás, több szolgáltatási számla - A magyar lakosság fizetési szokásai is átalakultak

Az EOS Magyarország által a követeléskezelési piacon fellelhető adósállomány közel fele (47,6%) telekommunikációs szolgáltatóknak tartozik, miközben a banki átutalások aránya rekordmagas, 85,97%-ot ért el – derül ki az EOS Csoport magyar leányvállalatának több mint 650 ezer hazai követelésen alapuló kutatásából. Az adatok egyértelműen jelzik: a fizetési szokások és a tartozási struktúra egyszerre alakul át a digitalizáció és a fogyasztási minták változásának hatására.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×