A Malév január 29-én megkezdett és február 9-én folytatott rendkívüli közgyűlése, amelynek napirendjén a tőkehelyzet rendezése szerepelt, a magyar-orosz megállapodás hiányában eredménytelenül zárult.

Azt, hogy milyen tekintetben ellentétesek a magyar és az EU-s joggal egyes orosz javaslatok, a PM nem közölte. A lehetséges ok: vagy a nemzeti légitársaság státusz kerülne veszélybe, vagy az EU által tiltott állami támogatást szorgalmaz az orosz fél. Ahhoz, hogy a nemzeti légitársaság maradjon a Malév magyar többségi tulajdonlás kell, ez pedig a kormány szándékai szerint megvalósulna.

A Pénzügyminisztérium emlékeztetett arra, hogy majdnem egy éve folynak tárgyalások a magyar és az orosz kormány között arról, hogy milyen formában lehet biztosítani a feltételeket a légitársaság működésének fenntartásához. A magyar kormány még 2009 októberében kinyilvánította, hogy kész tulajdonosi és finanszírozó szerepet vállalni a Malév további működtetése érdekében.

A PM közleménye azt is megjegyezte, hogy a magyar kormány legutóbbi javaslatára hivatalos válasz sem érkezett.

A kormány "továbbra is bízik benne, hogy a tárgyalópartner kész olyan megállapodást elfogadni, amely a Magyar Állam döntéshozói számra jogi aggályok nélkül aláírható" - hangsúlyozza a közlemény.

A Malév következő közgyűlését már összes is hívták változatlan napirenddel február 26-ra. A részvényeseknek küldött értesítés szerint a Malév 400 millió forint jegyzett tőkéjét 4 millióra csökkentik és azután tőkeemelésről is döntenek.

A Malév tőkerendezésére a felhalmozott adósságok és veszteségek miatt van szükség. A tőkeemelésben a magyar állam is részt venne. Erről a kormány 2009. december 29-én döntött. A határozat szerint a magyar kormány hozzájárul az orosz Vnyesekonombanknál lévő 32 millió euró bankgarancia elengedéséhez a Malév hosszabb távú működőképessége érdekében, amit a határozat kiemelt nemzetgazdasági érdeknek minősít.

Az egyik feltétel az volt, hogy az orosz bank biztosítson a Malév tevékenységének finanszírozásához középlejáratú hitelt legfeljebb EURIBOR+500 bázispont kamattal. A másik feltétel pedig az, hogy a magyar állam a Malév Zrt.-ben többségi tulajdont kapjon. A határozat január végi határidőt szabott. Oszkó Pétrer pénzügyminiszter egy szerdai rádió interjúban viszont bejelentette, hogy utasította a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt, tegye meg a jogi lépéseket a garancia érvényesítésre. A vagyonkezelő korábbi próbálkozása a garancia lehívására - mint emlékezetes - sikertelen maradt.

A január 29-én tartott Magyar-Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság ülésén is szerepelt a Malév helyzete.

Oszkó Péter pénzügyminiszter korábban azt mondta az MTI-nek: a magyar kormány olyan módon emelne tőkét a Malévban, hogy az rendezni tudja adótartozásait. Sajtóértesülések szerint kilencmilliárd forint adótartozástól mentesülne így a Malév.

Jelenleg a Vnyesekonombank kisebbségi és Költő Magdolna magyar magánszemély többségi tulajdonában lévő Airbridge Zrt. a Malév 99,95 százaléknyi részvényének birtokosa. Az orosz bank a privatizáció során vállalt bankgaranciát a vevőnek, Borisz Abramovics orosz üzletembernek, akitől a hitelek fejében a Venyesekonombank átvette az AirBridge kisebbségi részvénypakettjét.