Az Európai Unióban Magyarországé a második legalacsonyabb az aktivitási ráta, csak Máltát előzzük meg, ennek okai pedig még a rendszerváltás idejében keresendőek - mondta az InfoRádiónak a Magyar Nemzeti Bank vezető elemzője. Kátay Gábor közölte: sokan munkanélkülivé váltak akkor, erre az állam tartós megoldást keresett, és ki akarta vezetni őket a munkaerőpiacról, így megkönnyítette az előnyugdíjazás feltételeit, és erre az időszakra tehetők a tömeges rokkantnyugdíjazások is.

A felzárkózás elindulása után a bőkezű szociális juttatások csak részben szigorodtak meg, és jelenleg is számos olyan terület van, ahol az állam bőkezű, több pénzt juttat az inaktívak felé, így a munkából távolmaradást segíti - hangsúlyozta a vezető elemző.

Kátay Gábor kiemelte: az alacsony aktivitás, a visszafogott munkakereslet, az adóelkerülés és az ezekből következő alacsony potenciális GDP-növekedés legfőbb okai a béreket terhelő magas adók és járulékok, valamint a túlságosan bőkezű gyermektámogatási és nyugdíjrendszer.

A nyugdíjkorhatár emelését korábbra kellene hozni, hogy hatékonyan növelje az aktivitást - vélekedett a jegybank vezető elemzője, aki szerint az effektív nyugdíjba vonulási kor alacsony.

Az MNB csomagot állított össze, amellyel az aktivitásban meglévő 10 százalékpontos lemaradás felét be lehetne hozni 5 év alatt. Ebben azokra koncentrálnak, ahol kimutatható, hogy az aktivitásbeli lemaradást okozzák, így alacsonyan képzettekre, a szülő képes korú nőkre és a rokkant nyugdíjasokra - fejtette ki. A vezető elemző szerint a gyes, gyed időtartamának csökkentésére, az iskolázottság ösztönzésére, a munkakeresés célzottabb támogatására, a munkát terhelő adók csökkentésére lenne szükség.