Hétfőn szavaz a parlament arról az országgyűlési határozati javaslatról, amely hozzájárulást ad új atomerőművi blokk, vagy blokkok telepítésének előkészítéséhez a paksi atomerőmű telephelyén - közölte Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter.
Drága lenne az áram?
A Force Motrice energiaipari tanácsadó cég tanulmánya szerint az országgyűlésnek meg kellene fontolnia a döntést a bővítésről, mert a mostani termelői áramárnál 80-90 százalékkal magasabb induló áron kellene értékesíteni a termelt áramot. A cég partnere és az elemzés szerzője, Felsmann Balázs az InfoRádiónak azt mondta: bár alacsonyak a fűtőanyag-költségek, de az elemzést ki kell terjeszteni arra, hogy az atomerőmű létesítése összehasonlíthatatlanul drágább, mint más technológiával épülő erőműveké, és ennek a kettőnek az egyensúlyaként kell elemezni a várható induló árat.
A gazdasági tárca volt államtitkára szerint a drasztikus eltérés oka, hogy az 1500-2000 milliárd forintra becsült beruházás jelentős kockázatokat és finanszírozási terhet jelent az új atomerőmű tulajdonosai és beruházási hitelezői számára.
Felsmann Balázs azt mondta: nincs szükség új parlamenti határozatra ahhoz, hogy folytatódjon annak elemzése, indokolt-e Magyarországnak bővítenie a nukleáris energia részarányát a hazai energiatermelésen belül, mivel egy 2008-as határozatban a parlament már felhatalmazta a kormányt, hogy "kezdje meg az új atomerőművi kapacitásokra vonatkozó döntés-előkészítő munkát. A szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére, feltételeire, az erőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatait kellő időben terjessze az Országgyűlés elé."
A cég partnere kiemelte: Magyarországnak energiaellátás szempontjából nincs szüksége Paks bővítésére a következő 20 évben. Elöregedett a magyarországi erőművi park és komoly gondok vannak az elsődlegesen fosszilis erőművek hatásfokával, de a paksi és a mátrai erőművön kívül a többi ciklikusan ingadozó termeléssel vesz részt a rendszerben. Ezek kiváltására olyan technológia kell, amely könnyen szabályozható a kereslet ingadozásainak megfelelően, ez pedig az atomenergiára nem igaz - fejtette ki.
Az ország igényli a bővítést
Nem ért egyet a tanulmány megállapításaival az MTA Energetikai Bizottságának elnöke. Aszódi Attila az InfoRádiónak azt mondta, a cég 30 éves üzleti modellel számolt, ám a harmadik generációs reaktorok üzemideje 60 év. Ezt, valamint 16-22 éves megtérülési időt figyelembe véve Paks bővítése jó üzlet és lehetőség - tette hozzá.
Aszódi Attila szerint az ország energiaellátása hosszú távon igényli az atomerőmű bővítését. Az igaz, hogy 2008 utolsó negyedévében csökkent a villamosenergia-igény a válság miatt, és a következő 2-3 évben is erre lehet számítani, de erre nem lehet arra alapozni, mivek az atomerőmű bővítésének előkészítése és megvalósítása 10-12 év.
Az MTA Energetikai Bizottságának elnöke beszélt arról is, hogy szükséges az országgyűlés hétfői döntése ahhoz, hogy előkészítsék a paksi bővítést, ugyanis az atomtörvény előírja, hogy új nukleáris létesítmény építésének előkészítéséhez a parlament elvi hozzájárulása szükséges. A döntés nélkül nem lehet továbblépni, mivel a tender kiírásához és a vizsgálatokat lefolytatásához is szükséges, ám ez még nem jelent zöld lámpát a beruházáshoz.
Hanganyag: Panulin Ildikó