Bár a kezdeményezést Európa erősebb gazdaságai már elutasították, a tavalyi amerikai tapasztalat, amikor a pénzügyminisztériumnak egy hasonló 700 milliárd dolláros bankmentő csomagot kellett kérnie a kongresszustól, azt sugallja, hogy Európa ebbe az irányba fog haladni - írja a lap véleményoldalán Liaquat Ahamed, a középutas intézet igazgatóbizottsági tagja.

Az amerikai kormány pénzügyi válságra adott válaszát bírálták lassúsága és nem megfelelő jellege miatt. De az Egyesült Államokban van szövetségi költségvetés, nemzeti összetartás és politikai gépezet ahhoz, hogy a New Yorkban vagy a Közép-Nyugaton élők fizessenek a kaliforniai és floridai háztulajdonosok hibáiért, vagy kisegítsenek egy észak-karolinai bankot - vélekedik a szerző.

Ilyen mechanizmus azonban nincs Európában - állapítja meg a válság kiindulására, a nem elsődleges jelzálogpiacra utaló "Subprime Europe" című cikkében Ahamed, aki ugyanakkor egy fedezeti alap vezetője is.

Egyúttal felhívja a figyelmet: Németország és Franciaország vezetőinek meg kell győzniük takarékos és óvatos adófizetőiket arról, hogy kisegítsék a vakmerő osztrák bankokat vagy a magyar háztulajdonosokat.

A szerző véleménye szerint Kelet-Európa a közeljövőben nem lesz képes arra, hogy az exportra alapozva megoldja gondjait. "Sok kelet-európai ország és néhány bank adósságát le kell majd írni" - írja, megjegyezve, hogy miképpen az amerikai nem elsődleges jelzálogválság esetében, az adófizetőknek kell állni a számlát. Az osztrák és olasz adófizetők viszont nyilvánvalóan nem képesek erre, a teher tehát Európa gazdag országaira, különösen Németországra és Franciaországra fog hárulni.

A Brookings Intézet szakértője szerint a politikai akarat kudarca gazdasági kataklizmát idézhet elő, s ennek a veszélye Európában a legvalóságosabb. Jóllehet a kelet-európai veszteségek talán csak töredékei az amerikai nem elsődleges jelzálogpiaci károknak, Európa problémáit politikailag nehezebb megoldani és a következmények sokkal súlyosabbnak bizonyulhatnak - írja.

Ahamed szerint a kelet-európai adósságválság sokkal több gazdasági problémánál. Az életszínvonal kérlelhetetlen csökkenése társadalmi békétlenséget szül. "A demokrácia gyökerei a térségben nem mélyek és a jobboldali nacionalizmus szelleme továbbra is fenyegetést jelent" - fogalmaz cikkében.