Infostart.hu
eur:
385.2
usd:
331.88
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián

Surányi: "Önmagában az euró bevezetésétől nem várható kedvező hatás"

A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint a minél korábbi euróbevezetés nem feltétlenül lenne jó hatással a magyar gazdaságra. Surányi György az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, a közös európai fizetőeszköz a stabilizáció mellett fékezné is a gazdaság növekedését.

Önmagában az euró bevezetésétől nem lehet kedvező hatásokat várni - mondta a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke az InfoRádiónak. Surányi György ugyanakkor azt elismerte, hogy az euró fontos és sikeres vállalkozás.

A közös európai fizetőeszköz a felzárkózó országoknak sok olyan korlátot jelent, ami rövid és középtávon jó és felelős gazdaságpolitika mellett is inkább fékezi a gazdaság növekedését - hangsúlyozta a korábbi jegybankelnök.

Hozzátette: ha abból indulunk ki, hogy Magyarországon csak felelőtlen lehet a gazdaságpolitika, ahogy azt 2000 végétől 2006 közepéig megtapasztalhattuk, akkor jobb benne lenni az eurózónában.

Szlovákia kivételével a térségben lévő államok messzebb vannak a bevezetéstől, mint két-három évvel ezelőtt voltak - emelte ki Surányi György. Kifejtette: felzárkóznak ezek az országok, a növekedési potenciáljuk gyorsabb, de ha kivesszük a monetáris politika lehetőségét, akkor az euró bevezetésével az állam vagy az inflációt nem tudja korlátozni, vagy növekedési áldozatokat kell érte hoznia.

A volt MNB-elnök szerint akkor érdemes csatlakozni az eurózónához, ha a reálkonvergenciában látótávolságra kerülünk. Amíg azonban az eurózóna átlagának 60 százalékán áll a Magyarország, inkább a hátrányok domborodnának ki, mint az előnyök - tette hozzá.

Hanganyag: Nagy Tamás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

2022 réme újra fenyeget - A szakadék szélére lökte a közel-keleti konfliktus az EU-ba igyekvő országot

A tegnapi nap folyamán szintet lépett a közel-keleti konfliktus eszkalációja, miután a NATO-tagállam Törökország légterében is iráni rakéta jelent meg. A háborús fenyegetés szélesedése mellett ráadásul a konfliktus gazdasági következményei is jelentősek, mivel a Hormuzi-szoros lezárása egyszerre emelte meg a globális olaj- és gázárakat. Törökország nagy energiaimport-függősége és a már eleve törékeny stabilitása miatt gazdasági szempontból is a sokk egyik legnagyobb vesztese lehet: az energiaársokk gyorsan rontaná a külső egyensúlyt, nyomás alá helyezné a lírát és újragyorsíthatná az inflációt. Bár Ankara adócsökkentéssel és devizapiaci beavatkozással próbálhatja tompítani a csapást, egy tartós energiasokk könnyen kikezdheti a dezinflációs pályát és tovább lassíthatja a már amúgy is fékeződő gazdasági növekedést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×