Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma

Ismét bezárja kapuit egy cukorgyárunk

Bezárja petőházai gyárát a Magyar Cukor Zrt., a gyár ugyanis harmadával csökkenti a cukortermelését. Minderre az uniós kvóták kényszerítik a gyárat.

Harmadával csökkenti a termelését a Magyar Cukor Zrt. A cég vezérigazgatója az InfoRádiónak elmondta: az uniós kvótarendszer miatt be kell zárni a petőházi cukorgyárat, ami 150 ember állásába kerülhet.

Fischer Béla szerint az országos termelés csökkentése nem vezet egyenesen a cukorárak emelkedéséhez.

A vezérigazgató az InfoRádióban elmondta: az Európai Unió kvótarendszere szerint Magyarországon csökkenteni kell a cukortermelést.

A döntés hátterében az áll, hogy az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy drasztikusan leépíti a cukoripari kapacitásokat.

A közösségi kvótarendszer olyan feltételeket teremt, amelyek szinte lehetetlenné teszik, hogy a cégek a jelenlegi szinten tartsák fenn termelésüket.

A gyárakra nagy nyomás nehezedik, hogy magasabb áron vegyék át a cukorrépát, miközben az illetékek emelkednek a cukor ára pedig csökken.

A Magyar Cukor Zrt. megmaradó cukorkvótájával a kaposvári cukorgyár teljes kapacitását ki tudja majd használni.

A Kaposvár mellett szóló döntés oka a cukorgyár lényegesen jobb nyersanyag-ellátási helyzete: ebben a körzetben az elmúlt tíz évben a hektáronkénti átlagtermés 53 tonna volt, míg Petőháza körzetében - jóval nagyobb éves ingadozás mellett - csupán 45 tonna.

A döntés értelmében a petőházi gyárban megszűnik a cukorrépa-feldolgozás, ám továbbra is megmarad a cukortárolási és -csomagolási tevékenység.

Hanganyag: Nagy Tamás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×