A régi növényfajták törvénytelenné váltak, miközben génkészletük óriási gazdasági jelentőséggel is bír. Az Európai Unió ugyanis az ezredforduló élelmiszerbotrányaira válaszul egységesítette a növénytermesztés és állattenyésztés eljárásait, szabályait - mondta az InfoRádióban a Védegylet munkatársa.

A szabványokat az unió "ráerőltette" a tagállamokra, amelynek következtében számos tájfajta kiszorulhat. A Magyarországon termesztett, nagyjából 1200 hagyományos almafajta közül egyik sincs benne az európai vetőmag-katalógusban, pedig legálisan csak ezeket lehetne termeszteni - közölte Simonyi Bori.

A tájjellegű élelmiszerek termelői összefogtak, és annyit már elértek, hogy megőrzési céllal engedélyeznek már olyan fajtákat is, amelyek nem szerepelnek az európai listán, ehhez azonban legalább 70 hektáron kell termeszteni azokat.

Simonyi Bori hangsúlyozta: a genetikai változatosság hatalmas érték, ezért érdemes lenne nagyobb lépéseket tenni a tájfajták megőrzése érdekében.