Infostart.hu
eur:
386.01
usd:
332.52
bux:
0
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián

A balti gazdaságok több mint háromszor gyorsabban növekednek

A tavalyi negyedik negyedévben átlagosan 3,5 százalékkal nőtt az uniós országok GDP-je. A magyar növekedési adat az átlagtól kicsit maradt csak el, a közép-kelet európai országok gazdasága viszont a magyarnál jóval gyorsabb ütemben nőtt.

A magyar 3,4 százalékos gazdasági növekedés csak egy tized százalékkal maradt el az unió 27 tagországnak átlagától, ám míg a hazai növekedés tavaly minden negyedévben lassult, az unió egészében folyamatosan gyorsult.

Az unió gazdasági motorjának számító Németországban például 2006 első negyedévében még csak 1,9 százalékkal, a negyedik negyedévben viszont már szinte kétszer akkora ütemben, 3,7 százalékkal nőtt a GDP.

A magyar növekedési adat alig valamivel több, mint a fele a cseh 5,8 százaléknak, és messze elmarad a lengyel 6,6 vagy a kiemelkedően gyors szlovák 9,6 százaléktól. Igaz, hogy viszonylag alacsony szintről, de a román GDP is 7,6 százalékkal nőtt.

A másik újonnan csatlakozott tagállam, Bulgária gazdasága is közel hat százalékos ütemben nőtt 2006 utolsó negyedévében, így a két újonc adatai nem is rontották le az unió egészének átlagát.

Azon országok közül, amelyek részletesebb bontásban is közöltek adatokat az unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak, a lakossági fogyasztás dinamikája szempontjából Magyarország a sereghajtó, közel fél százalékos visszaeséssel, az élen pedig Lettország áll, ahol a kiigazított adatok alapján a lakosság fogyasztása több mint négy százalékkal nőtt.

Emellett a balti ország dicsekedhet a legmagasabb GDP növekedési rátával is, ami az utolsó negyedévben közel 12 százalékos volt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Nem kérnek Brüsszel védelmi hiteléből - inkább saját zsebből fegyverkezne a lengyel elnök

Nem kérnek Brüsszel védelmi hiteléből - inkább saját zsebből fegyverkezne a lengyel elnök

Lengyelország jobban tenné, ha visszamondaná a gigantikus fegyverkezési támogatást – állítja Karol Nawrocki köztársasági elnök, aki szerint az EU-s hiteleszközzel politikai kötelezettségek is járnának, ezért inkább a hozzá hű jegybank profitjából kellene finanszírozni a lengyel fegyverkezést. A kormányt vezető Donald Tusk már előkészítette a 44 milliárd eurós tervet, és értetlenül áll Nawrocki narratívája előtt, mivel elmondása szerint az összeg 80 százalékát kifejezetten lengyel beszállítóknál költenék el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×