Az Eurostat, az unió statisztikai hivatalának adatai szerint idén januárban egy átlagos fogyasztású háztartásban a gáz egy gigajoule-ra vetített ára Észtországban 4,63 euró volt, míg Dániában néhány cent híján 30 euró.
A több mint hatszoros különbség egyrészt azzal magyarázható, hogy év elején még a balti államok - az ukránokhoz hasonlóan - kevesebb, mint féláron kapták az orosz gázt, a másik lényeges ok az energiahordozókra kivetett adó mértéke. Ez ugyanis Dániában 55 százalék, Észtországban pedig csak 15 százalék.
A harmadik tényező a gáz szállítási és elosztási költsége, amelyekben országonként szintén nagyok az eltérések, a gázmezőktől való távolság és a helyi bérek miatt.
Dániát Svédország követi a legdrágább országok sorában, ahol gigajoule-onként majdnem 26 euró a gáz. A legolcsóbb országok élmezőnyében pedig Észtország mellett a többi balti államot találjuk.
Vége az olcsóságnak
Magyarországon az év elején még 7,40 euró volt egy egységnyi gáz, így a magyar lakosságnál olcsóbban csak a balti államokban fűthettek. A szomszédos Szlovákiában 30 százalékkal volt az év elején drágább a lakossági földgáz, Ausztriában pedig több mint duplája volt a gáz.
A nyugat-európai országok között a legolcsóbban a britek úszták meg a gázzal fűtést, főzést, ők ugyanis gigajoule-onként csupán 8,26 eurót fizettek.
Az unió huszonöt tagországa közül a gázár-statisztikában nincs ott Finnország, ahol városokban a távfűtés, kisebb településeken pedig a fafűtés a jellemző, no meg azok a szerencsések, ahol alig kell fűteni: Ciprus, Málta és Görögország.
Harminc éve nem vásárolt olyan vonatokat Magyarország, mint most fog