Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Milliárdos csalást követhettek el fantomcégek

Fantomcégek ügyében indított vizsgálatokat a Nemzeti Nyomozó Iroda. Az érintett cégek száma a hivatal szerint elérheti a százat.

A Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője elmondta: eddig tizenkét gyanúsítottja van az augusztusban indult nyomozásnak, az ügyben érintett gazdasági társaságok száma pedig a százat is elérheti.

Horváczy Emese hozzátette: a nyomozás azután indult, hogy egy pénzintézet bejelentést tett a rendőrségre, amelyben jelezte: egy gazdasági társaság számlájára nagy összegű átutalások történtek, és azokat egy, a céghez nem köthető ember vette fel készpénzben.

A rendőrség a bejelentés ellenőrzésekor megállapította, hogy a társaság nem található a cégbíróságon bejegyzett székhelyén és az ügyvezetője, valamint a tagjai is feltehetően hajléktalanok.

Horváczy Emese hangsúlyozta: a rendőrség a társaság mellett további kilenc céget talált, amelyek bankszámlája felett ugyanaz a személy rendelkezett, és szintén hajléktalanok, illetve tisztségüket anyagi ellenszolgáltatásért vállalók a vezetői és a tagjai.

A cégek között építőipari, takarító- és számítástechnikai ágazatban érintett vállalatok vannak. A szóvivő azt mondta: a tíz cég számláján másfél év alatt több mint hárommilliárd forintnyi forgalmazás történt.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×