Infostart.hu
eur:
384.14
usd:
327.11
bux:
0
2026. január 2. péntek Ábel

Mennyit érünk? - itt a nagy összehasonlítás!

Egy budapesti középiskolai tanár kétszer annyit keres évente, mint bukaresti kollégája, de hétszer kevesebbet, mint egy dublini állami iskola oktatója, derül ki a svájci UBS banknak a világ 71 városára kiterjedő tanulmányából.

A tanulmányból többek között kiderül, hogy - a lakbért is beszámítva - sorrendben Oslo, London és Koppenhága a világ három legdrágább városa, ahol a bank által összeállított fogyasztói kosár és a lakhatás költsége drágább, mint az összehasonlítása alapul szolgáló Zürichben.

Ha a zürichi költséget száznak vesszük, akkor Budapesten a megélhetés ennek alig valamivel több mint felébe, 53 egységbe kerül, de még így is drágább, mint Prága, Bukarest, Pozsony vagy Szófia.

Az átlagkereseteket tekintve még le vagyunk maradva

A svájci bank 36 éve minden augusztusban adja ki azt a tanulmányt, amelyben többek között 14 szakma keresetét, a vásárlóerőt és a lakbéreket hasonlítja össze.

A nettó átlagbéreket - az árak eltérései miatt - nem nagyon érdemes összehasonlítani, csupán megemlítjük, hogy ha ismét száznak vesszük a zürichi béreket, a budapesti csak ennek tizenhat százalékát érik el.

Vásárlóerőben valamivel jobban állunk, egy átlagos budapesti dolgozó vásárlóereje majdnem harminc százalék a zürichiekének, ezzel közvetlenül Moszkva mögött és Tallin előtt állunk. A prágaiak vásárlóereje viszont egyharmadával magasabb a budapestiekének.

Tallintól Dublinig

Ugyancsak érdekes összehasonlítás, hogy míg egy kiló kenyérért Budapesten 14 percet kell dolgozni, Londonban csak öt percet, Dublinban hét percet, Bukarestben több mint fél órát, Caracasban pedig egy óra 16 percet.

A bank tanulmányából az is kiderül, hogy amíg Budapesten egy átlagos méretű család havi 219 eurót, vagyis 59 ezer forintot költ élelmiszerre, nagyjából ugyanannyit, mint egy hasonló pozsonyi vagy prágai család, Mumbaiban - vagy ahogy sokan még mindig jobban ismerik, Bombayben - ússzák ezt meg a legolcsóbban, 144 euróból és messze a legtöbbet, 600 eurót költ élelmiszerre egy tokiói család.

Az élelmiszer Litvániában a legolcsóbb

Élelmiszerek tekintetében Európa legolcsóbb városa a litván főváros, 181 euróval, a legdrágább pedig Oslo, 516 euróval, tehát az eltérés csaknem háromszoros.

A legnagyobb különbség viszont a vasúti árakban van. A vizsgált 71 városból 200 kilométeres távolságra szóló másodosztályú vonatjegy Londonban 75 euróba kerül, Kievben viszont csak két euró 20 centbe. A különbség 34-szeres.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőke logikája látványosan elmozdult az AI megjelenésével. Az a növekedési tempó, ami néhány éve még kiemelkedőnek számított, ma sok befektető számára már nem elég izgalmas. Berecz Krisztián, a Captivate alapítója szerint a VC-k egyre inkább azokra a történetekre vadásznak, ahol akár tíz- vagy százszoros skálázás is elképzelhető rövid idő alatt. Ez azonban azt is jelenti, hogy rengeteg „jó, de nem elég AI-s” cég könnyen a partvonalon találhatja magát. Míg korábban százfős szervezetek kellettek egy bizonyos bevételi szinthez, ma már néhány tucat emberrel is globális cégek épülnek. Ez a hatékonyság azonban együtt jár azzal is, hogy sokkal gyorsabban jelennek meg új versenytársak, akár egyik napról a másikra. A Portfolio Checklist ünnepi különkiadásában azt jártuk körül, hogyan változik a startupverseny, és mit jelent mindez a hosszú távú növekedési stratégiák szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×