Az idegenhonos állatfajok gyakran az emberi tevékenység következtében kerülnek új élőhelyekre. A márványrák esetében ez a folyamat Németországban kezdődött, ahol akvaristák tenyésztették ki a fajt.

Az egyed különlegessége – és egyben inváziós potenciáljának kulcsa –, hogy szűznemzéssel (parthenogenesis) szaporodik. Ez azt jelenti, hogy minden egyes rák képes utódokat létrehozni hímek nélkül, ami rendkívül gyors és kontrollálhatatlan állománynövekedést tesz lehetővé.

Hazánkban az első észlelés óta a faj megjelent termálvizes, városi és természetes élőhelyeken is. A kutatások megerősítették, hogy a márványrák kimagasló alkalmazkodóképességgel bír: hideg hónapokban sem pusztul el, sőt, télen is aktív marad.

Már a Fertő-tóban is

A Fertő-tó ökológiai rendszerében a márványrák megjelenésére először osztrák kutatók hívták fel a figyelmet 2023 nyarán, amikor az osztrák oldalon rövid idő alatt tömegesen elszaporodott a populáció.

A magyarországi jelenlétét a Magyar Haltani Társaság és a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakembereinek közös vizsgálata igazolta 2025 tavaszán, amikor Fertőrákos közelében sikerült több felnőtt példányt is kimutatni. A mintavétel során a márványrákok mellett más idegenhonos halfajok – például naphal és tarka géb – is előkerültek, ami arra utal, hogy a terület ökológiai rendszere már több inváziós faj számára is alkalmas élőhellyé vált.

Ez az eredmény aggasztó, mert egyértelműen bizonyítja, hogy a márványrák nem csupán az ember által befolyásolt, hanem természetközeli, érzékeny vizes élőhelyeken is képes megtelepedni. A faj további terjedése veszélyezteti a tó ökológiai egyensúlyát, és komoly károkat okozhat a partfalakban és a vízelvezető rendszerekben.

Rákpestis

A márványrák megjelenésének legsúlyosabb kockázata azonban a kórokozó-terjesztés. Ez a betegség a Kárpát-medencében őshonos folyami rák (Astacus astacus) populációira nézve végzetes: a kórokozó képes teljes állományokat kipusztítani.

A Magyar Haltani Társaság ezért kulcsszerepet játszik a folyamatos terepi vizsgálatokban és kutatásokban, amelyek célja az inváziós fajok terjedésének nyomon követése és a hazai élővilág megóvása.