A szakemberek úgy látják, hogy a korábban bevált biztonsági rutinok már nem elegendők az egyre kifinomultabb módszerekkel szemben. A szervezeteknek is intelligens megoldásokra van szükségük, ha el akarják kerülni, hogy áldozattá váljanak.

A vállalatokat célzó digitális támadások jelentős részében már használnak MI-t a bűnelkövetők a megkérdezett tízből négy válaszadó szerint, a nyilatkozók fele úgy látja, hogy főként az akciók előkészítésében. A vezetők döntő többsége állítja: az ilyen típusú csalások ellen a cégeknek is alkalmazniuk kell ezt a megoldást, különben nem tudják elkerülni a súlyos károkkal járó adatlopásokat.

"A mesterséges intelligencia új szintet hozott a vállalati visszaélések területén, mivel

képes az avatatlan szemnek hitelesnek tűnő, de valójában hamis tartalmakat előállítani, legyen az egy közüzemi számla, pénzügyi felszólítás vagy ügyvédi levél.

A szakembereknek a védelem oldalán is fel kell használniuk a technológiát, ha nem akarnak kiszolgáltatottá válni" - idézi a közlemény Bácsfalvi Andrást, az EY partnerét.

A kutatásban résztvevőknek csupán töredéke nem tapasztalt valamilyen visszaélést a vállalatánál. Akik igen, azoknál a leggyakoribb ezek közül a belső szabályok megsértése (42 százalék), a csalás (29 százalék) és az összeférhetetlenség (17 százalék). A legtipikusabb kockázatot a kívülről érkező csalásokban (42 százalék), az adatszivárgásban és az üzleti titok megsértésében (21 százalék) látják.

A megkérdezettek harmada nem érzi elég hatékonynak a cég megóvására kiépített védelmi vonalak működését és mindössze ötödük számolt be arról, hogy a területet megfelelően integrálták a működési folyamatokba. Minden harmadik válaszadó szerint nincsenek összehangolva a vállalati irányelvek, szabályzatok és eljárásrendek. Negyedük azt tapasztalja, hogy a vezetőség csak formális jelentőséget tulajdonít az online biztonság kérdésének, és a gyakorlatban nem kapnak megfelelő támogatást a felkészülésre - összegezték a felmérés tapasztalatait.