A The Reading Agency felmérése is alátámasztotta, hogy egyre kevesebben olvasnak szórakozásból. Az Egyesült Királyságban végzett kutatás szerint a felnőtt lakosság 50 százaléka nem olvas rendszeresen, míg 2015-ben ez az arány még 42 százalék volt. A 16–24 évesek körében is hasonló tendencia figyelhető meg: csaknem egynegyedük állította, hogy a tanuláson kívül sosem vett könyvet a kezébe. Ezen tendencia hatásait vizsgálta Mikael Roll, a svéd Lundi Egyetem fonetikaprofesszora.

Az eltérő olvasási képességgel rendelkezők neurológiai aktivitását vizsgálta ezer fő részvételével. Két agyi régióban figyelt meg eltérést – idézte az Index a kutatásról szóló beszámolót.

• Az egyik ilyen terület a halántéklebeny elülső része. A bal oldali rész segít összekapcsolni a szavakhoz tartozó vizuális és érzékszervi információkat. Például lehetővé teszi, hogy a „láb” szót hallva a megjelenésére, érzésére és mozgására gondoljunk.
• A másik terület a transzverz vagy Heschl-gyrus, amely a felső halántéklebenyen található. Itt helyezkedik el a hallási információk feldolgozásáért felelős kéreg. A jobb olvasási képesség a halántéklebeny nagyobb elülső részéhez kapcsolódott a bal féltekén, a jelentésnek szentelt nagyobb agyterület megkönnyíti a szavak megértését és ezáltal az olvasást.

A kutató vizsgálatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a bal oldali Heschl-gyrus szerkezete rendszeres olvasással alakítható.

A fonetikaprofesszor azt is felvetette, hogy vajon milyen hatással lehet az emberi fajra, ha olyan képességek, mint az olvasás, még inkább háttérbe szorulnak. Valószínűleg a körülöttünk lévő világ értelmezését is megnehezíti majd – nyugtázta.