A házaspárok a törvényi szabályok szerint házastársi vagyonközösségben élnek, azaz az együttélésük alatt szerzett vagyon alapesetben közös. Akkor is így van ez, ha például vesznek egy lakást a megtakarított pénzükből, amelyet a gördülékeny ügyintézés miatt csak az egyikük nevére íratnak. De igaz lehet ez egy kocsira, egy bankszámlára vagy akár egy cégtulajdonra is, amelyeknél csak az egyikük lesz hivatalosan a tulajdonos az egyszerűség kedvéért. Ez igen gyakori eljárás, a jog ismeri is az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonost, aki akkor is tulajdonos, ha az nem derül ki a nyilvántartásból.

A törvényes öröklési rend szerint a túlélő házastárs a közösen lakott lakásra haláláig tartó haszonélvezetet kap, a hagyaték többi részéből pedig egy gyerekrészt örököl. Ha egy vagyontárgy az elhunyt nevén volt, akkor részét képezi a hagyatékának. A közjegyzők a hagyatéki eljárás során nyilatkoztatják a túlélő házastársat, a hagyatéki leltárban felsorolt hagyatéki vagyontárgyakkal kapcsolatban kíván-e házassági vagyonközösség jogcímén igényt támasztani, azaz van-e olyan vagyontárgy, amelynek a fele őt illeti meg házassági vagyonközösség jogcímén.

Ha van, és a többi örökösként érdekelt elismeri ezt az igényét, akkor egyezséget kötnek, a házastárs pedig megkapja az örökhagyó hagyatékába tartozó, a leltárban feltüntetett vagyontárgy fele részét, mint házassági vagyon, a másik fele rész esik csak öröklés alá, és abból a törvényes öröklési rend szerint örököl ő és a többi örökös.

Ha azonban bárki nem ismeri el a házastárs igényét, akkor csak peres úton tudja érvényesíteni azt. Ilyenkor, amíg a bírósági eljárás nem zárul le,

a közjegyző felfüggeszti a hagyatéki eljárást, így akár évekkel is elhúzódhat a hagyaték átadása

– figyelmeztet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

Ha egy házastárs nevén van olyan ingatlan vagy egyéb vagyontárgy, amely valójában közös a házastársával, akkor egy végrendeletben egyértelműsíteni tudja azt, elkerülve a későbbi félreértéseket, családi vitákat, elhúzódó hagyatéki eljárásokat.

„A közjegyzők tapasztalatai szerint gyakori, hogy hiába közös a vagyon egy házasságban, sok vagyontárgy csak az egyik fél nevén van, mert így életszerű. Az egyik fél halála után azonban, különösen, ha nem az első házasságukban éltek, az öröklésben érintettek nincsenek mindig tisztában ezzel, és nem fogadják el a túlélő házastárs vagyoni igényét. Ilyenkor csak a peres eljárás marad, amely hosszú és költséges. Aki időben gondol erre, és végrendeletet tesz, meg tudja előzni az ilyen vitákat” – mondja Tóth Ádám, a MOKK elnöke.

A végrendeletben az örökhagyó nyilatkozhat arról, hogy a nevén lévő vagyontárgyak közül melyek tartoznak a házastársával közös vagyonba, és melyek az ő különvagyonába, és meghatározhatja, ki és milyen arányban részesüljön az örökségéből. Végrendeletet akár sajátkezűleg is lehet készíteni, ugyanakkor érdemes közjegyző vagy ügyvéd segítségét kérni. Ha közjegyző közreműködésével készítik a végrendeletet, elkerülhetők azok a formai és tartalmi hiányosságok, amelyekre hivatkozva az örökösök megtámadhatják azt a hagyatéki eljárás során. Ezen felül a közjegyzői okiratba foglalt végrendelet tényét mindig bejegyzik a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így majd a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző is biztosan tudomást szerez róla.

Házassági vagyonjogi szerződéssel elkülöníthető a közös és a különvagyon

Megoldás lehet a házassági vagyonjogi szerződés is, amelyben szintén meg tudják határozni a házastársak, mi a közös és mi a különvagyonuk, és milyen vagyonjogi rendszerben élnek együtt. Egyikük halála vagy a válásuk esetén ez egyértelmű helyzetet teremt, kinek mi jár. Ha a szerződést bejegyeztetik a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába, akkor azt biztosan figyelembe veszik majd a hagyatéki eljárásban, mert az eljáró közjegyző mindig lekéri a nyilvántartásból, kötött-e az elhunyt házassági vagyonjogi szerződést.