Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Nyitókép: Forrás: Facebook/Öcsi Étkezde

Bezár a messze földön elismert józsefvárosi étkezde

1980-ban nyitott, egy házaspár vitte, most betegség miatt adnának túl rajta.

Árulják Budapest ikonikus kifőzdéjét, amelyről még a The New York Times is ódákat zengett
A Bérkocsis utcai Öcsi Étkezde 1980-ban nyitott, most betegség miatt kénytelenek tőle megválni a tulajdonosok – írja a vg.hu.

„Betegség miatt az étkezde eladó. Saját tulajdonú, 40 éve üzemel, ára 34 millió forint. Köszönök minden megosztást!” – idézik az Öcsi Étkezde közösségi oldalát.

Az ikonikus budapesti kifőzde elődje már az 1930-as években is étteremként funkcionált, sokáig a Molnár nevet viselte, majd a mostani tulajdonos, Oláh Ferenc édesapja keresztelte át Öcsire, miután 1980-ban megvásárolta. Oláh feleségével, Varga Erzsébettel 1990 óta vitte az üzletet, azóta szinte minden napjukat ott töltötték. Tavaly ősz óta viszont kényszerűségből többször be kellett zárniuk ideiglenesen, és most már valószínűleg ki sem nyitnak többet – írja a lap.

A hely egyik specialitása az angyalborda volt, egy szelet párizsi bundában kisütött karaj reszelt sajttal, alatta tojásos nokedlivel. Sokan a szintén különlegességnek számító, tejsodóval leöntött, lekváros-mákos-diós Öcsi palacsintáért jártak ide, illetve azért, mert a tulajdonos házaspár szinte mindenkit családtagként kezelt.

A The New York Times újságírója, Stephen Hiltner cikkében azt írta, hogy korábban sehol máshol nem evett még olyan finom gulyáslevest, mint az Öcsiben. A kis fővárosi vendéglátóegység

nemcsak jellegzetes ételeiről, hangulatáról és piros-fehér kockás terítőjéről volt ismert, de arról is, hogy ismeretlenek sokszor egymás mellett fogyasztották el az ebédjüket

(az étkezde ugyanis csak 11.30 és 15 óra között tartott nyitva hétfőtől péntekig).

Azt írja a vg.hu, hogy a levesek 500-550 forintba kerültek, a főzelék általában 800-850-be, feltéttel 1400 körül, a teljes főétel átlag 1600-2300 forint, a savanyúság pedig 400 volt.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×