A hóeséses napok száma és a hó mennyisége is folyamatosan csökkenő trendet mutat Magyarországon, emellett a leesett hó is egyre kevesebb ideig marad meg az utcákon és a földeken.

A havazási szezon nem tolódik a tavasz irányába: továbbra is a téli hónapokban, főként januárban és februárban hullik a legtöbb, a csökkenés azonban novemberben és decemberben sokkal nagyobb volumenű (relatív és abszolút értékben is), mint az időszak végén, vagyis márciusban és áprilisban. Ezek a legfőbb megállapításai annak az elemző munkának, amelyet a HCL Technologies Starschema Kft. (Starschema) adattudósai végeztek el az 1901 és 2022 közötti – OMSZ-es – csapadékinformációkat felhasználva.

A kutatás során öt magyar nagyvárosban, Budapesten, Szegeden, Pécsett, Szombathelyen és Debrecenben elhelyezett mérőállomások összesített (aggregált) adatait dolgozták fel a szakemberek.

Az elmúlt két évtizedben a vizsgált városokban összesen 40 és 450 mm között alakult az évente leesett hó mennyisége, míg korábban gyakran előfordultak a 600–800 mm-es havazások is. A legkevesebb hó eddig 1989-ben esett, akkor együttvéve 44,2 mm-et regisztráltak az említett mérőállomásokon. Érdemes kiemelni, hogy a múlt században ez volt az egyetlen eset, amikor csupán két számjegyű értékről beszélhetünk, míg az ezredforduló után 6 ilyen alkalom is előfordult: 2002-ben (86 mm), 2014-ben (64 mm), 2015-ben (96 mm), 2019-ben (94 mm), 2020-ban (59 mm) és legutóbb 2022-ben (91 mm).

Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása alapján 2023 januárjában összesen 32 mm hó esett (a validált februári értékek még nem állnak rendelkezésre).

Az elmúlt 120 év csapadékadataiban az utolsó nagy kiugrást az emlékezetes 1987 januári havazás produkálta. Ekkor az öt nagyváros összesített értékei alapján január 9. és 15. között több hullámban közel 230 mm hó esett, amely a nagy hideg következtében tartósan meg is maradt. Az akkor leesett csapadék nagy mennyiségét jól érzékelteti, hogy 2021-ben az öt mérőállomáson összesen 243 mm havat regisztráltak, míg 2022 egészében kevesebb hó esett, mint 1987. január 10-én és 11-én együttvéve.

A városokat vizsgálva egyértelműen Budapesten tapasztalható a legnagyobb visszaesés.

A fővárosban 2010 és 2020 között 23 százaléka esett az 1900-1910-es években mért hómennyiségnek.

Az adatokból az is kiderül, hogy Budapesten novemberben gyakorlatilag megszűnt a hóesés, de a decemberi mennyiség is csak 12 százaléka a korábbinak, míg a március jobban tartja magát a maga 54 százalékos értékével. Szegeden a vizsgált évtizedben összességében 51 százaléka esett le a 120 évvel ezelőtti hómennyiségnek, Pécsett és Szombathelyen ugyanez az adat 36 százalék, míg Debrecenben 34 százalék. Érdekesség viszont, hogy 2010 és 2020 között az áprilisban itt lehullott hó volumene kicsivel meghaladta a múlt század elején mért szintet.

Ami a rekordokat illeti, a legtöbb hó egy nap alatt 1912. április 2-án esett: az öt nagyvárosban összesen 113,9 mm regisztráltak ekkor. Az egy helyszínen leesett legtöbb hó napi rekordját Pécs tartja: 1936. október 29-én 55,9 mm-t mértek ott. Figyelemreméltó, hogy előbbi esetben egy tavaszi, utóbbi esetben pedig egy őszi napról van szó.

A legtöbb hó egy hónap alatt 1969 decemberében esett: akkor 366,3 mm-t mutatott az öt nagyváros összesített adatsora. Ha az éveket vizsgáljuk, szintén 1969 viszi el a pálmát a maga 781,9 mm-es együttes értékével. Az éven belül legkésőbb regisztrált hóesés 1952. május 20-án, míg a legkorábbi 1906. szeptember 25-én fordult elő Magyarországon.