A környezetvédelmi problémák kategorikus tagadása a lakosság körében nem jellemző, de az egyéni felelősség alulértékelt: az emberek alig harmada gondolja úgy, hogy jelentős hatása lehetne a környezetre és a fenntarthatóságra - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb közvélemény-kutatásának eredményéről.

A közleményükben biztatónak nevezték azt, hogy a háztartások döntő többségében, még a közömbös csoport 77 százalékában is van legalább egy fő, aki odafigyel a környezetvédelemre.

A felmérés alapján a lakosság négy jól elkülöníthető csoportra osztható a környezetvédelemmel és a pénzügyekkel kapcsolatos attitűd szerint.

• A leginkább környezettudatos 17 százalék teljes életmódját áthatja a környezettudatosság, odafigyel pénzügyeire, míg
• további 34 százaléknak akkor fontos a környezetvédelem, ha az valamilyen megtakarítással jár.
• A nagyobb részben életkezdők által dominált mának élő, kockázatvállaló csoport 16 százalékot tesz ki, míg
• 33 százalék közömbösnek mutatkozik a környezetvédelem és a takarékosság iránt egyaránt.

Tízből nyolc ember számára ismert volt az ökológiai lábnyom fogalma, de

a saját háztartásuk vélt ökológiai lábnyomát a többség alulbecsülte - ecsetelte a jegybank. Az ökológia lábnyomot csökkentő lépések közül pedig általában azokat teszik meg leginkább, amelyek azonnali megtakarítással kecsegtetnek - tették hozzá. Jelezték azt is, hogy például az élelmiszerek környezetvédelmi relevanciája nem tudatosul az emberekben, pedig egy átlagos magyar háztartás havi költségvetésének mintegy 30 százalékát ez a termékkör teszi ki.

Az MNB tájékoztatása szerint a megkérdezettek döntő többsége (83 százalék) ismer legalább egyet az utóbbi években elérhető zöld pénzügyi megoldások közül, 81 százalékuk azonban még soha nem élt ilyesmivel. A lakosság több mint a fele, 57 százalék ugyanakkor nyitott lenne további információkra ezzel kapcsolatban.

A fentiek tükrében a jegybank továbbra is nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóság és a pénzügyek közötti kapcsolat tudatosítására, ami "a jövőben is a Családi Zöld Pénzügyek Program alapvető célja lesz".

Az MNB 2020 decemberében indította útjára a Családi Zöld Pénzügyek programját, amely a felnőtteket célzó pénzügyi ismeretterjesztést, fogyasztói szemléletformálást kívánja kitágítani annak bemutatásával, hogy a pénzügyek a környezet, valamint a fenntartható fejlődés szolgálatába is állíthatók.

Az ökotudatosságot és a pénzügyeket vizsgáló közvéleménykutatását az MNB idén nyáron végezte el; a vizsgálat 1000 főre terjedt ki a 25-59 évesek körében, reprezentatívnak tekinthető.