Bár a világ összes dinnyeterületének csak kevesebb mint a 15 százalékán termesztenek mag nélküli görögdinnyét, a termékértékesítés bevételének már a felét adja ez a típus. Emellett 4 százalék származik a dinnyealanyok eladásából, a többi az értékesített magvas dinnyék bevétele. A magos termésekből a csíkos héjúakat keresik leginkább, azok részesedése 17, a mini fajtáké 9 százalék, a többi típusból jóval kisebb a bevétel.

Európában még a magos dinnyék a legnépszerűbbek, ilyeneket termesztenek a magyar dinnyeföldek nagy részén is. A magvasak közül a legkeresettebb Crimson típusú csíkos dinnyék adják a bevétel 23 százalékát, 14 százalék a hosszúkás dinnyék részesedése - mondta a magyarmezogazdasag.hu beszámolója szerint egy rendezvényen Sándor László, a BASF Vegetable Seeds Nunhems Hungary Kft. témafelelőse. A vállalaton belül külön részleg figyeli a fogyasztók elvárásait, vásárlási szokásaikat, hogy ahhoz igazítsák a nemesítést, és ezáltal piacos fajtákat kínáljanak a termelőknek.

A mag nélküli dinnyék térhódítása bő negyed százada kezdődött, és először Spanyolországban épült a termesztésükre nagy és sikeres marketingkampány.

Később megjelentek más, a kereslet által vezérelt típusok is. Ilyenek a legföljebb 1,2 kilogrammos sötét héjú mag nélküli úgynevezett egyszemélyes görögdinnyék. Általánosságban is elmondható, hogy a görögdinnye mérete mindenütt csökken Európában, tőlünk nyugatabbra jelenleg a 3-5 kilogrammos termések a legnépszerűbbek. Nyugat-Európában a kiskereskedelmi láncok a mag nélküli terméseket preferálják, úgy vélik, ez a kulcs ahhoz, hogy kiterjesszék a vevői kört, például a fiatalokkal is megszerettessék a dinnyét. És a termékfelelős szerint

bár a termés fő értékmérő tulajdonsága továbbra is az íz, mindinkább elvárás, hogy a hús roppanós, jól szeletelhető, egészséges, hatóanyagokban gazdag legyen,

ne csak tápláljon, hanem élvezetet is nyújtson a fogyasztása, és minél kevesebb hulladék maradjon utána. A magnélküliség tehát a cég szerint többletérték, ugyanúgy, mint a hosszan tárolhatóság.