Tavasszal volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége Bacsó András, a Tokaj-Oremus pincészet igazgatója. Egyfajta összegzés is volt ez a beszélgetés, hiszen tudta már, hogy 2019 végén nyugdíjba megy. Mint mondta, az utóbbi öt-hat évben tudatosan készült arra, hogy a birtok életében sajátos generációváltás történjen.

Egy szőlő- és borbirtokot mindig úgy kell fölfogni, hogy nem egyetlen ember műve.

Egy nagyon komoly team dolgozik egy 100 hektáros birtok esetében, mint a Tokaj-Oremus szőlőbirtok és pincészet. A szőlőmunkások, a pincészetben dolgozó pincemesterek, a szakértők, akik jönnek és különböző területeken szaktanáccsal látnak el bennünket, a kereskedők, akik hozzásegítenek ahhoz, hogy a bor kommunikációja, a bor megismertetése megvalósuljon,

ez egy fantasztikus teammunka.

A szakember arról is beszélt, hogy van egy fia, aki már három éve mellette dolgozik. Először vegyészetet tanult, majd borászatot Bordeaux-ban, Spanyolországban és Burgundiában is dolgozott.

A staféta átadásáról szólva úgy fogalmazott, 2019 végén szeretné az úgynevezett alkalmazotti jogviszonyt megszüntetni, de általános jelenség, hogy a meghatározó szakembereket néhány évig még szakértői, szaktanácsadói megbízatással meg szokták tartani.

„Ha erre érdemes leszek, akkor még jobban meg tudok felelni annak, hogy a Tokaj-Oremus esetében is több generáció közös munkája révén teremtsünk presztízst a birtoknak."

Bacsó András hozzátette, így lesz lehetőség beruházásokra, kísérletezésre, kutatómunkára, ami megfelel a nemzetközi piac és a klímaváltozás kihívásainak és minden olyan komoly kihívásnak, amelyre sok esetben egy emberöltő kevés.

A klímaváltozá okozta kihívásokról szólva Bacsó András azt mondta, nagyon sok változás van a környezetben.

Talán a legszemléletesebb, ami számára is szinte hihetetlen, hogy a szüret kezdési időpontja három-négy héttel előbbre jött.

Ez nagy feladat, az egész pincészet munkáját úgy kell szervezni, hogy készek legyenek a korábbi szüretre, arra, hogy a megfelelő időpontban, amikor kell, akkor szedjék le az adott borhoz való, tökéletesen érett és egészséges szőlőt. Tudniuk kell, melyik parcellarészekben, melyik dűlőrészekben a legjobbak az aszúsodás feltételei, ott pedig vállalják a rizikót, kivárnak a szürettel.

A szakember a fiatalítás fontosságáról is beszélt. Arra törekszik, hogy a fiatalokat megnyerjék szőlőmunkásnak, vagy hogy egy lovászmestert megnyerjen ahhoz, hogy maradjon ott a borvidéken és a lovával tudják művelni az egyik szőlőt, ami egy karós ültetvény, és nem tudnának benne dolgozni kisebb traktorokkal sem. Ugyanígy, a pincemesteri szinten is törekszik arra, hogy fiatalítás történjen, ott legyenek azok a fiatal és középkorú szakemberek, akik a generációváltást képviselik.

Hatalmas szükség van azokra a fiatalokra, akik három-négy nyelven képesek kommunikálni, intelligensek, dinamikusak, tettre készek és maradni akarnak, szeretik a vidéket, szeretik Tokajt és szeretik azt a bort.

A nemzetközi trendekről szólva Bacsó András elmondta, érdekes a borvilág rétegződése. Vannak csúcsborok, amelyek hihetetlen árakon kelnek el, nem ritka a több száz eurós bor palackonként piaci áron, nem ritka a több mint 1000 eurós bor, egy burgundi, egy Romanée-Conti. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy az ember megtalálja a helyét, és az árnál sokkal fontosabb a minőség. Az egész szőlészet és borászat valahogy úgy épül föl a világon, hogy minden a minőségen alapszik.

„A legjobb minőségű borokat kell készíteni, és az árak majd lassan, fokozatosan alakulnak, ahogy a bor ismertté válik,

ahogy presztízzsel kezd rendelkezni, az emberek hajlandók érte nagyon sokat is áldozni.

Hegyalján is jelentős árdinamizálódás, árváltozás történt, és például a tokaji aszúk közel sem kerülnek most már olyan alacsony áron a piacra, mint ezelőtt 15-20 évvel.

Alább megtekintheti, meghallgathatja a teljes beszélgetést.