Fogyasztható hosszúságú cikkbe tömörítette éghajlati adatbázisának csapadékeloszlásra vonatkozó részeit az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az adatok arra mutatnak, hogy
a csapadék szélsőséges jellege fokozódott, a heves események gyakoribbá váltak
Magyarország térségében.
A rövid értékelőből az is kiderül, hogy hol mértek 100 millimétert meghaladó mennyiséget egy nap alatt Magyarországon, miközben az éves adat jóval 1000 milliméter alatti.
Az OMSZ figyelmét az elmúlt napok felhőszakadásai irányították - újra az éghajlati változásokra.
Míg a hőmérséklet egyértelmű emelkedést mutat, addig a csapadék nagy térbeli és időbeli változékonysága miatt az éghajlatváltozás hatására bekövetkező egyirányú változásait nehezebb kimutatni.
Az IPCC (ez egy kormányközi éghajlatváltozás-értékelő tanácsadó testület) 5. értékelő jelentése (2014) szerint bizonyos szélsőségek, így mind a nagy csapadékok, mind az aszályos időszakok gyakoribbá váltak egyes régiókban az emberi tevékenység miatt.
A részletekbe menve ha megnézzük, hogyan változott a 40 mm fölötti csapadékot hozó napok számának előfordulása 1961-től kezdődően, akkor látható, hogy az "erősen csapadékos" napok száma az 1961–1990-es időszakban, országos átlagban 15 volt, a legutóbbi harminc évben azonban már 19.
Az OMSZ ábrára vitte az 1901 óta lehullott legnagyobb csapadékmennyiségeket is - 131 mérőállomás ellenőrzött, homogenizált adatsora alapján.
Kiderült, a Dunántúl és az Északi-középhegység területei a legveszélyeztetettebbek, ezekben a régiókban többször mértek 100 mm fölötti értéket. A 24 óra alatt lehulló 40-60 mm csapadék azonban nem csak a hegyekben, vagy a dombvidéken okozhat károkat az épített vagy a természeti környezetben.
A klímaváltozás hatásaira való felkészülés egyik eleme lehet az OMSZ szerint, ha a felhőszakadásokból származó vizeket úgy tartja vissza az ország, hogy egyrészt megelőzi a lehetséges károkat, másrészt később a száraz időszakokban a vizet újra használni lehet.
