eur:
411.32
usd:
392.96
bux:
79551.8
2024. november 25. hétfő Katalin
Egy turista fényképez a szmogos, ködös időben a Lánchíd budai hídfője közelében 2017. február 15-én. Budapesten ismét elrendelte Tarlós István főpolgármester a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, miután a mérőállomásokon a szálló por légszennyezettségi szintje február 13-án három, 14-én pedig négy mérőponton meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket.
Nyitókép: MTI Fotó: Balogh Zoltán

Brutális összefüggést mutat a rossz levegő és a bűnözés

Ráadásul a rossz tanulók és az életnek kisebb esélyekkel nekiindulók is világszerte rosszabb levegőjű helyekről érkeznek.

Egyre inkább slágertémává válik a műanyagszemét, de egyre több figyelem hárul már a mikroműanyagokra, így pedig már a légszennyezettség összetevői mellett sem megy már mindenki el szó nélkül. A láthatatlan, néhány mikrométernyi szennyezők azonban - mint a Qubiton átfogó felmérésékre hivatkozva szerepel - sokkal károsabbak, mint korábban bárki hitte, az egészségügyi hatások mellett pedig jelentkeznek a viselkedést, a hangulatot és a teljesítményt is befolyásoló következmények, és bizony egyre igazabbnak tűnik:

a bűnözési térkép is sötétebb ott, ahol a levegő rosszabb.

Az ENSZ 2018-as jelentése szerint a világ népességének már 55 százaléka él városi környezetben, ahol a szennyezettség szinte elkerülhetetlen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái szerint a Föld lakosságának 91 százaléka él olyan területeken, ahol a szervezet által megszabott határnál magasabb a levegőszennyezés mértéke. Szintén a WHO szerint évente körülbelül 7 millió ember halála vezethető vissza a szennyezett levegőre.

Egy londoni gazdaságkutató intézmény kísérletet is végzett:

egy tesztet különböző légszennyezettségű helyeken és időszakokban írattak meg azonos képességű diákokkal, az eredmény pedig az lett: a diákok a legszennyezettebb napokon érték el a legrosszabb eredményeket,

míg a legjobbakat akkor, amikor a legtisztább volt a levegő.

Egy még átfogóbb kutatás azt az eredményt is kimutatta, hogy akik rosszabb légszennyezettségű helyen írták a tesztet, illetve szennyezett napokon felvételiztek,

alacsonyabb fizetéssel járó munkákhoz jutottak később.

Hasonló eredményekre jutotta New Yorkban a Columbia Egyetemen. "Már létezik bizonyíték arra, hogy levegőszennyezettség rossz hatással van a munkavállalók produktivitására, legyen szó benti vagy kinti munkakörnyezetről" - áll egy kutatás összefoglalójában.

Amerikában 9000 város bűnügyi statisztikáit is légszennyezettségi térképre vitték, és a Columbia, valamint a Michigani Egyetem közös kutatásából kiviláglott,

a hat fő bűncselekmény-kategóriával szorosan összefügg a rossz levegő.

A tiszta levegő hiánya egyébként nehezíti az agy oxigénellátását és a koncentrálást is, amit szintén kimutattak az egymástól függetlenül végzett kutatások.

Magyarország egyébként egy 2018-as Greenpeace-felmérés szerint a világ 43. legrosszabb levegőjű országa.
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 24. 19:43
×
×
×
×