eur:
404.84
usd:
375.71
bux:
76478.67
2024. november 7. csütörtök Rezső
Egy turista fényképez a szmogos, ködös időben a Lánchíd budai hídfője közelében 2017. február 15-én. Budapesten ismét elrendelte Tarlós István főpolgármester a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, miután a mérőállomásokon a szálló por légszennyezettségi szintje február 13-án három, 14-én pedig négy mérőponton meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket.
Nyitókép: MTI Fotó: Balogh Zoltán

Brutális összefüggést mutat a rossz levegő és a bűnözés

Ráadásul a rossz tanulók és az életnek kisebb esélyekkel nekiindulók is világszerte rosszabb levegőjű helyekről érkeznek.

Egyre inkább slágertémává válik a műanyagszemét, de egyre több figyelem hárul már a mikroműanyagokra, így pedig már a légszennyezettség összetevői mellett sem megy már mindenki el szó nélkül. A láthatatlan, néhány mikrométernyi szennyezők azonban - mint a Qubiton átfogó felmérésékre hivatkozva szerepel - sokkal károsabbak, mint korábban bárki hitte, az egészségügyi hatások mellett pedig jelentkeznek a viselkedést, a hangulatot és a teljesítményt is befolyásoló következmények, és bizony egyre igazabbnak tűnik:

a bűnözési térkép is sötétebb ott, ahol a levegő rosszabb.

Az ENSZ 2018-as jelentése szerint a világ népességének már 55 százaléka él városi környezetben, ahol a szennyezettség szinte elkerülhetetlen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái szerint a Föld lakosságának 91 százaléka él olyan területeken, ahol a szervezet által megszabott határnál magasabb a levegőszennyezés mértéke. Szintén a WHO szerint évente körülbelül 7 millió ember halála vezethető vissza a szennyezett levegőre.

Egy londoni gazdaságkutató intézmény kísérletet is végzett:

egy tesztet különböző légszennyezettségű helyeken és időszakokban írattak meg azonos képességű diákokkal, az eredmény pedig az lett: a diákok a legszennyezettebb napokon érték el a legrosszabb eredményeket,

míg a legjobbakat akkor, amikor a legtisztább volt a levegő.

Egy még átfogóbb kutatás azt az eredményt is kimutatta, hogy akik rosszabb légszennyezettségű helyen írták a tesztet, illetve szennyezett napokon felvételiztek,

alacsonyabb fizetéssel járó munkákhoz jutottak később.

Hasonló eredményekre jutotta New Yorkban a Columbia Egyetemen. "Már létezik bizonyíték arra, hogy levegőszennyezettség rossz hatással van a munkavállalók produktivitására, legyen szó benti vagy kinti munkakörnyezetről" - áll egy kutatás összefoglalójában.

Amerikában 9000 város bűnügyi statisztikáit is légszennyezettségi térképre vitték, és a Columbia, valamint a Michigani Egyetem közös kutatásából kiviláglott,

a hat fő bűncselekmény-kategóriával szorosan összefügg a rossz levegő.

A tiszta levegő hiánya egyébként nehezíti az agy oxigénellátását és a koncentrálást is, amit szintén kimutattak az egymástól függetlenül végzett kutatások.

Magyarország egyébként egy 2018-as Greenpeace-felmérés szerint a világ 43. legrosszabb levegőjű országa.
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

A magyar miniszterelnök beszédével kezdődött és az Albániának mint következő helyszínnek történő átadással zárult az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója. Ezután egy informális vacsorára kerül sor, amelyen természetesen tovább folytatódnak az egyeztetések, ahogy majd a pénteki uniós megbeszélésen is. Orbán Viktor reményei szerint az EU 27 országa péntek délutánra közelebb lesz egy mindenki számára elfogadható, Ukrajnával kapcsolatos megállapodáshoz.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×