Infostart.hu
eur:
364.32
usd:
311.54
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Nyitókép: Pexels

Budapest a lista végére került a dugókat vizsgáló felmérésben

A globális "dugórangsort" Mexikóváros vezeti (66%), majd Bangkok (61%), Jakarta (58%), a kínai Csungking (52%) és Bukarest (50%) következik.

A 800 ezer lakost meghaladó népességű európai városok közül Bukarestben töltik a legtöbb időt - évente átlagosan 218 órát - közlekedési dugóban az autósok, világviszonylatban pedig a román főváros a harmadik helyen áll a menetidő csúcsidőben mért meghosszabbodása tekintetében - közölte hétfőn a Hotnews.ro hírportál egy nemzetközi felmérés adatait ismertetve.

A holland TomTom navigációs szoftvereket gyártó cég, amely a termékeit használó autósoktól automatikusan érkező forgalmi információkat összesíti 48 ország 390 nagyvárosában, a 2016-ban mért átlagos menetidők alapján állította össze rangsorát.

A vizsgált városok közlekedési leterheltségét egy úgynevezett "torlódási faktor" alapján hasonlítják össze, amely százalékban fejezi ki, mennyivel hosszabbodik a vizsgált menetidő az éjszakai (alacsony forgalmú) időszakhoz képest.

  • Az 50 százalékos átlagos torlódási faktorral a román főváros bizonyult közlekedési szempontból Európa legzsúfoltabb városának, megelőzve Moszkvát (44%), Szentpétervárt (41%), Londont (40%) és Marseille-t (40%).
  • A globális "dugó-rangsort" Mexikóváros vezeti (66%), majd Bangkok (61%), Jakarta (58%), a kínai Csungking (52%) és Bukarest (50%) következik.

A Hotnews.ro által kiemelt adat tekintetében, amely azt mutatja, mennyivel hosszabbodik a menetidő a reggeli és esti csúcsidőben, a bukaresti 90-98 százalékon már csak Bangkok és Mexikóváros tesz túl.

Budapest a 22 százalékos átlagos - és csúcsidőben mért 41-46 százalékos - torlódási faktorával a 41. helyre került Európa legzsúfoltabb nagyvárosának listáján.

A 43 európai térséget összehasonlító felmérésben csak Katowicében és a Ruhr-vidék keleti (dortmundi) részén mutattak ki a budapestinél kisebb zsúfoltságot.

A budapesti 22%-hoz képest Pozsonyban 25%, Kassán 21%, Bécsben 31%-os torlódási faktort mértek.

A képre kattintva megnézheti az interaktív térképet!

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×