Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Meglepő, mi fogott ki a Google-ön

Meglepő, mi fogott ki a Google-ön

Személetes történet arról, hogy milyen nehéz a gépi tanulás.

2015-ben derült fény arra a kínos helyzetre, hogy a Google Képek fotófelismerő algoritmusa automatikusan gorillaként ismerte fel és címkézte a fekete bőrszínű embereket. A cégóriás bocsánatot kért, és első körben megtiltották az algoritmusnak, hogy a gorilla címkét használja képekhez. Emellett hosszabb távú intézkedéseket ígértek.

A Wired most kiderítette, hogy több mint két év elteltével is nagyjából ezt a megoldást használja a Google: törölték a rendszer lexikonjából a gorilla címszót, hasonlóan néhány más majomfajta nevéhez és a majom szóhoz. Ha ezekre keresünk a személyes képeket kezelő Google Képekben, egyszerűen nem ad találatot.

Ez jól mutatja a magazin cikke szerint, hogy milyen nehéz az automatikus képfelismerő szoftverek működését biztosító gépi tanulást programozók dolga - még egy akkora cégnél is, mint a Google.

Az ilyen technológiákat egyébként sokszor feketedoboznak nevezik, mert bár látványos eredményeik vannak, maguk a fejlesztők sem tudják, hogyan és miért hozzák a rendszerek a döntéseket - emlékeztetett a PCWorld magazin. Hozzátették: hasonló botrányba keveredett anno a Flickr is, amelynek ugyanilyen problémái akadtak - és ugyanilyen megoldást alkalmazott.

A gépi tanulással fejlődő szoftvert egyelőre arra használja a Google, hogy a képek között megtalálja az automatikusan összecsoportosíthatóakat (például tavak, kávé stb.). A Wired munkatársai is tesztelték a rendszert, és úgy találták, hogy míg az gond nélkül felismeri az uszkárokat, pandákat és más állatokat, valamint a gibbonokat, a páviánokat és az orangutánokat, addig a csimpánz, majom és gorilla szavakra viszont nem ad találatot.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×