Neurológiai betegségekre, például Alzheimer- vagy Parkinson-kórra is utalhat a szagláscsökkenés, amely akár tumorok vagy különféle endokrinológiai elváltozások első jeleként is megjelenhet – hívta fel a figyelmet Krasznai Magda. A Semmelweis Egyetem Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinikájának adjunktusa hozzátette, a szaglás zavara százból egy embert érint, és leggyakrabban az orr- és a melléküregek betegségei, vírusfertőzés vagy fejtrauma áll a hátterében.
Panasz esetén először fül-orr-gégész szakorvost keressünk fel,
aki az okok feltárása után kiválasztja a számunkra leginkább megfelelő terápiát – javasolta a szakorvos.
A szaglósejtek ugyan egész életen át megújulnak, ám az idő előrehaladtával, körülbelül hatvanéves kortól az utánpótlás mértéke jóval kisebb lesz. A szaglászavar előfordulása az életkor előrehaladtával nő, 60 év felett akár minden második ember is érintett lehet. Idővel mindenképpen jelentkezik bizonyos mértékű szagláscsökkenés, emellett a szaglórégiót érintő fejlődési rendellenességek, traumák, gyulladások, hormonális és anyagcsere betegségek is állhatnak a romlás hátterében. Mivel a szagló receptor sejtek közvetlenül érintkeznek a környezetünkkel, ezért különböző vírusok, vegyi anyagok, gázok, gőzök, szennyező anyagok, vagy például cigarettafüst is kiválthat szagláscsökkenést – mondta Krasznai Magda.
Az adjunktus hangsúlyozta azonban, hogy a szagláscsökkenés mögött a leggyakrabban, az esetek mindegy negyedében az orr- és a melléküreg megbetegedései állnak, majd a vírusfertőzések, illetve a fejtraumák következnek, azonban akár neurodegeneratív kórképek – leggyakrabban
Parkinson- vagy Alzheimer-kór-, illetve agyi tumor, gyulladás vagy sclerosis multiplex első jele is lehet a szaglászavar,
ezért kulcsfontosságú a korai diagnózis. Továbbá pszichiátriai kórképek, vagy akár vitamin- vagy nyomelemhiány is szerepelhet az okok között.
Az adjunktus szerint a fül-orr-gégészeti rendellenességek, például az orrpolip, az orrsövényferdülés vagy az orrmandula-megnagyobbodás által kiváltott szaglásromlás orvosolható a legegyszerűbben, többnyire műtéti úton. Akut orr- és melléküreg gyulladások vagy allergia esetén pedig főként gyógyszeres terápiát alkalmaznak.
Az adjunktus hangsúlyozta, hogy érdemes minden olyan életmódbeli tényezőt kiiktatni, amelyről tudható, hogy hátrányosan befolyásolja a szaglást. Ha például olyan helyen dolgozunk, ahol sok a vegyszer, javasolt orrmaszkot használni, és akár házilag elkészített sós oldattal rendszeresen orrot mosni. Az orrcseppek használata ugyanakkor ronthat a helyzeten, különösen, ha tartósítószert is tartalmaznak - jelezte a Semmelweis Egyetem Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinikájának adjunktusa.