A szervezet azt írta: becslések szerint a lakosság 30-35 százalékának vannak vénás betegségre utaló panaszai (lábfájdalom, nehézláb-érzés, lábfeszülés, lábikragörcs), akár látható elváltozások nélkül. A látható tüneteket - visszértágulat, bokaödéma, bőrtünet - mutató betegek száma ennél is nagyobb.

A társaság felidézte a "Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020" rendezvénysorozat keretében elvégzett vizsgálatok eredményeit, amelyek szerint a 2013-2015-ben megkérdezett csaknem 47 ezer érdeklődő közül a nők 30 százalékánál találtak magas vénás rizikót. Egy korábbi, a hazai visszérbetegségre vonatkozó felmérés szerint azonban csak minden ötödik érintett fordul vénás betegség miatt orvoshoz. Elsősorban ez a magyarázata annak, hogy a krónikus vénás betegség mint az egyik leggyakoribb népbetegség nagyon sok esetben kezeletlen marad.

A tartós ülő- vagy állómunka, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozási szokások, a túlsúly, a hormonális változások, a családban előfordult vénás megbetegedések mind-mind kockázati tényezői lehetnek a betegség kialakulásának - figyelmeztettek.

Kiemelték, a krónikus vénás betegség megelőzését a rizikófaktorok kiiktatásával kell kezdeni. Továbbá fontos az is, hogy a betegek már az első tünetek jelentkezésekor forduljanak orvoshoz, hiszen minél korábban felismerik a lábpanaszok kiváltó okát, és minél több beteg kap hatékony kezelést a korai szakaszban vénaerősítő gyógyszerek segítségével, annál inkább meggátolható a betegség előrehaladása és a súlyos szövődmények kialakulása.