A folyékony kenyér 16 napos ünnepére a szervezők 6 millió vendéget várnak. Az első nyolc napon 3,6 millióan látogattak el a Terézia-réten felállított sörsátrakba, így akár meg is dőlhet a tavaly felállított 6,9 milliós látogatórekord.

Egy rekordot biztosan regisztrálnak majd a fesztivál végeztével; a sör korsónkénti - vagyis literenkénti - ára az idén csúcsot döntött, 9,50 euró körül mozog a tavalyi 9 euró után.

Az idén eddig egy vendégre egy korsó sör jutott a müncheni városháza vasárnap közölt félidős mérlege szerint, amelyből viszont az is kitűnik, hogy sokan nem álltak meg az első korsónál, hanem jóval többet ittak a kelleténél; összesen 445-en szorultak a bajor vöröskereszt segítségére ittasság miatt, ami 20 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

A rendbontások száma is emelkedett, a rendőrök 1059 esetben intézkedtek, míg tavaly az első nyolc napon 999 esetben kellett eljárni. Különösen a testi sértések száma nőtt, 25 embert például azért tartóztattak le, mert verekedésre használták az egyliteres üvegkorsót. Christian Ude polgármester szerint azonban a statisztika a müncheni rendőrség éberségét igazolja, hiszen előfordul, hogy egyszerre akkora tömeg sörözik az alig 40 hektáros réten, mint egy nagyváros teljes lakossága, amiből akár jóval több összezördülés is lehetne.

A fesztivált 1810 óta tartják meg. Háborúk és járványok miatt eddig 24-szer maradt el a sör müncheni ünnepe, az idei így a 179. Oktoberfest. A rendezvény eredete egy esküvőre nyúlik vissza: Lajos bajor trónörökös (később I. Lajos király) 1810. október 12-én vette feleségül Terézia szász-hildburghauseni hercegnőt, és a menyegző alkalmából lóversenyt rendeztek az újonnan épült versenypályán a város kapui előtti Terézia-réten, ahol az uralkodócsalád étellel, itallal is megvendégelte az ünnepségek részvevőit.

Az Oktoberfestet 1819-ben nyilvánították évente tartandó népünnepélynek, kezdetét pedig a barátságosabb időjárású szeptemberre hozták előre. A rendezvény népszerűsége az 1880-as évektől ugrott meg igazán, amikor bevezették az elektromos világítást, és a sült kolbász mellett grillcsirkét is árusítani kezdtek. A megnyitó ünnepség forgatókönyvét 1950-ben rögzítették, azóta minden évben a müncheni főpolgármester csapolja meg az első hordót, és a bajor miniszterelnöknek tölti tele az első korsót.