Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Miért életveszélyes a születésnap?

Nagyobb valószínűséggel halnak meg az emberek a születésnapjukon, mint az év bármely másik napján.

A szakemberek több mint kétmillió embert követtek figyelemmel egy negyven évet meghaladó tanulmány során. Az eredmények szerint a születésnapokon megnőtt a szívrohamok, az agyi érkatasztrófák, az elesések és az öngyilkosságok okozta halálozások száma. A kutatók példaként hozták fel William Shakespeare-t, aki születésnapján, 1616. április 23-án hunyt el, valamint Ingrid Bergman színésznőt, akit szintén a nagy napon ért a halál 1982 augusztusában.

Átlagosan nézve a hatvan éven felüli emberek esetében 14 százalékkal volt nagyobb a születésnapon való elhalálozás valószínűsége. A szívrohamok előfordulási aránya 18,6 százalékra növekedett meg a születésnapokon, elsősorban a férfiakat sújtva. Az agyi érkatasztrófák aránya pedig 21,5 százalékos volt, zömmel női áldozatokat követelve - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.

"A születésnapok a vártnál jóval gyakrabban végződnek az ünnepelt halálával" - mondta Vladeta Ajdacic-Gross, a Zürichi Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy a kor előrehaladtával egyre nő a születésnapi halálozás kockázata.

A kanadai adatok tanúsága szerint például, az agyi érkatasztrófák jóval gyakoribbak voltak a születésnapokon, különösen a magas vérnyomástól szenvedő páciensek esetében.

"Az egyik legérdekesebb eredmény, hogy a születésnapokon több öngyilkosság történik, igaz, csak a férfiak körében - mutatott rá Lewis Halsey, a londoni Roehampton Egyetem munkatársa. - Talán a férfiak hajlamosabbak rá, hogy nyíltan vallomást tegyenek a boldogtalanságukról, amikor úgy vélik, hogy az emberek nagyobb figyelmet fordítanak rájuk."

A részletes tanulmányt az Annals of Epidemiology című folyóiratban közölték.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×