Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Melyik a legdrágább város?

Ismét Tokió a világ legdrágább városa a külföldiek számára a Mercer nemzetközi tanácsadó és szolgáltató cég felmérése alapján.

A kedden közzétett összeállítása szerint a japán főváros Luandától, az olajbányászatból meggazdagodott angolai várostól hódította vissza az irigylésre nem igazán méltó címet.

A New York-i központú cég összesen 214 várost rangsorolt a lakásköltségek, az élelmiszerárak és a közlekedési tarifák alapján.

A második helyre visszacsúszott Luanda után újabb japán város, Oszaka következik, majd Moszkva és Genf a sorrend, a hatodik helyen pedig Zürich és Szingapúr osztozik. A külföldiek szemszögéből legdrágább egyesült államokbeli város New York lett, ám a teljes listán még így is csak a harmincharmadik.

A gazdasági-pénzügyi válság a megélhetés szempontjából kedvező hatással van az európai nagyvárosok egy részére, legalábbis ezt jelzik a felmérési adatok. Párizs például tíz hellyel esett vissza, és most a 37. legdrágább metropolisz a világon. Róma az idei listán a 42. (tavaly a 34. volt), London a 25. (18.), Bécs pedig a 48. a tavalyi 36. helyezés után.

A legnagyobb mértékben a görög fővárosban vált olcsóbbá az élet: Athén huszonnégy hellyel került hátrább, és a mostani listán csak a hetvenhetedik.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×