Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Elvitték az európai lottófőnyereményt

Két szerencsés játékos, egy brit és egy belga osztozik az EuroMillions nevű "páneurópai lottó" 158 millió eurós (46,66 milliárd forintos) főnyereményén.

A két lottójátékosnak így fejenként 79 026 422 millió euró jut - tudatta honlapján a belga Loterie Nationale.

A Benelux-állam sajtója szerint május 1-je óta egy helyes tipp sem volt a nagyszabású közös lottón, így a jackpot egyre csak halmozódott. Az esélye annak, hogy valaki eltalálja a nyerő számokat, 1 a 116 millióhoz volt a szervezők szerint.

A legmagasabb - 185 millió eurós - főnyereményt tavaly júliusban ütötte meg egy skót házaspár. Belga győztes már volt a játék történetében: 2007-ben százmillió eurót nyert egy szerencsés - jelentette a flamand VRT rádió.

Az EuroMillions 2004-ben jött létre, és Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Nagy-Britanniában, Írországban, Svájcban, Ausztriában, Luxemburgban, valamint Belgiumban játsszák. Távol maradt viszont a páneurópai lottótól Németország.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×