Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Így véd az elhízástól a tej

A tejben található egyik alkotó még akkor is védte a kísérleti egereket az elhízástól, ha megtartották zsírban gazdag étrendjüket. A megállapításukat a Cell Metabolism című szakfolyóiratban közzétevő kutatók egyfajta új vitaminhoz hasonlítják a tejösszetevőt.

"Jelen van abban, amit mindannyian az első napunktól eszünk" - hangsúlyozta Johan Auwerx, a Lausanne-i Műszaki Egyetem (EPFL) munkatársa a ScienceDaily című ismeretterjesztő portálnak.

A kutatók akkor azonosították a nikotinamid-ribozid elnevezésű összetevőt, amikor a hosszú élet génjének is nevezett SIRT1 gén aktivitásának növelésére kerestek alternatív utakat. A SIRT1 gén nagyobb aktivitása korábbi eredmények szerint előnyös az agyagcsere és a hosszú élettartam szempontjából is. A SIRT1 működését közvetlenül is lehet serkenteni, ezt teszi például a vörös borban található reszveratrol vegyület.

A svájci kutatócsoport más, közvetett útvonalat keresett egy koenzim, a NAD (nikotinamid-adenin-dinukleotid) szintjének emelésével. A tejben lévő összetevő ugyanezen az útvonalon keresztül hat, miután belép a sejtekbe. Kiderült a kísérletekben, hogy a nagy dózisú nikotinamid-ribozidot kapott egerek nagy zsírtartalmú étrend mellett is több zsírt égettek el, és nem híztak meg. Ezen túlmenően javult állóképességük, jobb futók lettek.

Auwerx ugyanakkor kiemelte, hogy a vegyületből szükséges mennyiséget pusztán tejjel nem tudná az ember a szervezetébe juttatni, inkább táplálék-kiegészítőként kellene szedni. Ehhez azonban további, immár humán tesztekre van szükség.

Immár a reszveratrolon kívül a nikotinamid-ribozid is csatlakozott az anyagcsere és a remélt hosszú élettartam szempontjából előnyös természetes vegyületekhez. A kutató szerint lehetséges, hogy az étrend megfelelő kialakításával a jótékony alkotóelemek sok kicsi hatása összegződhet, így az emberek karcsúbbak lehetnek, és tovább élhetnek.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×