Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Hol pihennek a kínai gazdagok?

Külföldre legszívesebben Franciaországba, az Egyesült Államokba és Ausztráliába utaznak a kínai gazdagok - derül ki a Hurun Kutatóintézet legújabb tanulmányából.

Franciaországot a válaszadók több mint 40 százaléka nevezte meg legkedveltebb célpontként, Ausztrália pedig többek közt azért került a lista elejére, mert számos kínai gazdagnak van ott nyaralója. Az első számú belföldi célpontok pedig az ország legdélebbi pontján fekvő, tropikus klímájú Szanja, Hongkong és a dél-közép-kínai Jünnan tartomány - derül ki a Hurun Kutatóintézet adataiból. Emellett egyre népszerűbbek a nagyvárosoktól távolabb eső célpontok, így például Tibet is.

A százötven dollármilliomos megkérdezésével készült statisztika szerint a kínai gazdagok évente háromszor üdülnek luxuskörülmények között. Egy-egy alkalommal átlagosan nyolc napot pihennek, átlagosan kilenctagú csoportokban utaznak. Az átlagos nyaralásra szánt idő húsz nap, öttel több, mint 2011-ben.

Az esetek túlnyomó többségében az utazás fő oka az élmény maga, sokan ezt az üzlettel, tárgyalásokkal is összekapcsolják, az utazók harmada pedig elsősorban vásárlási lehetőség miatt hagyja el otthonát. A célpontok közül előnyt élveznek a kedvező vízumpolitikát kínáló országok, ennek köszönhetően egyre népszerűbb többek közt Dubaj és Svájc.

Kínának jelenleg több mint négyezer jüanmilliárdosa és több mint félmillió 100 millió jüannál (3,9 milliárd forint) több rendelkezésre álló pénzügyi eszközzel rendelkező lakosa van. A CLSA vezető ázsiai befektetési bank tanulmánya szerint 2020-ra a kelet-ázsiai országra jut a világ luxuskeresletének 44 százaléka.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×