Szakmailag közismert tény, hogy vér alvadása akkor a legoptimálisabb, ha a vérben bizonyos felületek alakulnak ki, amelyeket foszfolipidek alkotnak - ezek az anyagok döntően a vérlemezkékből származnak. E felületekre képes rákötődni az úgynevezett alvadási faktor, amelynek az előalakjából enzim lesz.

A foszfolipidek jelentősége éppen abban áll, hogy az alvadáshoz szükséges összes faktort térben közel hozzák egymáshoz. Ha tehát ezek a tényezők adottak, sérülés esetén igen gyorsan meg tud alvadni a vér.

Ám mint minden több összetevős rendszernek, ennek is vannak betegségei, jellemzően a fokozott véralvadás miatt létrejövő trombózis, illetve a másik póluson a vérzékenység. Az immunrendszer ugyanis minden bonyolult anyag ellen képes ellenanyagot termelni, ha az nem saját.

Ha viszont ez az idegen-saját felismerő-képesség felborul, akkor akár a saját foszfolipidek ellen is beindíthatja az ellenanyag-termelést. Ez az antitest leköti a foszfolipideket, és létrejön az úgynevezett anti-foszfolipid szindróma, amely ritkán okoz trombózist, ám erős kihatása lehet a terhességre.

A jelenség megértéséhez tudni kell, hogy a méhlepény nagyon agresszív szerv, amely ereket bocsát a méhbe és megnyit bizonyos űröket, amelyekben vér kering. Vagyis ezen az úton kerül a méhlepénybe az a vér, ami a magzatot táplálja. Éppen ezért, ha a méhlepényi erek elzáródnak, a magzat nem jut oxigénhez és táplálékhoz, így elhal.

Felkészüléssel kivédhető

A főként szerzett formában jelentkező anti-foszfolipid szindróma okozta helyzetet súlyosbítja, hogy a többedik várandósságnál egyre előrehaladottabb terhességben hal el a magzat. Vagyis először nagyjából a 8-12. héten következik be vetélés, másodjára esetleg csak a 18. hétnél, később pedig akár még későbbi szakban. Ez egyre nagyobb kétségbeesést okoz a pároknál, hiszen minden próbálkozást egyre nagyobb tragédiaként élnek meg.

Elhalt magzat esetén mindenképpen számításba kell venni az anti-foszfolipid szindrómát, akár már az első vetélésnél. Egy vérvételhez kötött hatékony kivizsgálás segítségével ugyanis könnyű megtudni, valóban erről van-e szó. Ha kiderül, hogy igen, akkor létezik egy nagyon egyszerű megoldás: tervezetten kell vállalni a terhességet, méghozzá alvadásgátlás védelmével.

Az alvadásgátlást aztán végig kell vinni a várandósság alatt, ami egyáltalán nem befolyásolja a magzat fejlődését. Vagyis egy viszonylag egyszerű megoldással egészséges kisbaba születhet. Újabb gyermekre vágyó pároknál minden terhességet így kell végigcsinálni, de az eredmény minden bizonnyal megéri - magyarázza Blaskó György professzor, az Oxygen Medical véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus.