Míg a cukorbetegség 1-es típusa a hasnyálmirigysejtek pusztulása miatt alakul ki, addig a 2-es típus az életkörülmények javulása miatt terjed járványszerűen - már gyermekek között is. Ebben az esetben a sejtek csökkent inzulinérzékenységéről van szó, amelyet a hasnyálmirigy eleinte fokozott inzulintermeléssel próbál leküzdeni. Kezeletlenül vagy bizonyos gyógyszeres kezelési formák következtében végül az inzulintermelő sejtek kimerülnek, elpusztulnak - magyarázza Marton Anna, az Oxygen Medical diabetológusa.

A legfontosabb rizikótényezőkkel fontos szembenézni, hiszen legtöbbjük jól befolyásolható. Az elsődleges kockázati faktor az elhízás (különösen a hasra, derékra történő, úgynevezett alma-típusú), illetve az ezzel összefüggő mozgásszegény életmód és az emelkedett vérzsír-szint. Gyakran jár együtt magas vérnyomással, emelkedett vérzsír és húgysav szinttel.

A terhesség során azoknak a kismamáknál szükséges a fokozott odafigyelés, akik 30 fölött járnak és túlsúlyosak vagy a családjukban előfordult cukorbetegség. Ha a baba 4 kg vagy afeletti, akkor érdemes a következő terhességet a szokásosnál jobban figyelni.

Bizonyos gyógyszerek tartós szedése is eredményezheti ezt a betegséget, így például a szteroidoké, a fogamzásgátlóké vagy a vizelethajtóké. Olyan betegségek is hajlamosítanak cukorbajra, mint a hasnyálmirigyhez vagy a hormonháztartáshoz kapcsolódó problémák (például a pajzsmirigy rendellenes működése), valamint genetikai rendellenességek, például a Down-szindróma.

A stressz közvetlenül és közvetve is hat

Mára több kutatás bizonyította, hogy a stressz hatására idő előtt megjelenhet a cukorbetegség. Ez azt jelenti, hogy ha megvan a genetikai hajlam és a kockázati tényezők, akkor a stressz felgyorsíthatja a folyamatot. A tartós és fokozott stresszes állapot ugyanis inzulin-rezisztencia megjelenését és csökkent glükóz-toleranciát eredményezhet, amelyek pedig a diabétesz előszobái - magyarázza a szakértő.

Az inzulinrezisztencia azt jelenti, hogy ugyanakkora inzulinhatáshoz nagyobb mennyiségű inzulinra van szükség, majd az inzulintermelődés elégtelenné válik a szükségletekhez képest. Inzulinrezisztencia igazolása az éhgyomri vércukorszint és inzulinszint meghatározás alapján történik. A csökkent glükóz-toleranciára terheléses vércukor-vizsgálattal derülhet fény. A glükóz (vércukor) szint normál esetben nem emelkedik 7,8 mmol/l felé, az e feletti, kisebb emelkedés (7,8-11 mmol/l) már inzulin-rezisztens állapot. Hangsúlyozni kell, hogy a megfelelő és idejében elkezdett kezeléssel mind az inzulinrezisztencia, mind a csökkent glukóz tolerancia, de még maga a cukorbetegség is visszafordítható lehet.

A stressz a már kialakult cukorbetegség állapotát is rontja, egyrészt, mivel a stresszhormonok közvetlenül is képesek hatni a vércukorszintre, másrészt pedig, mert a kedvezőtlen körülmények hatására a cukorbeteg hajlamos elhanyagolni a táplálkozást, a rendszeres méréseket, esetleg még alkoholt is fogyaszt.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Minél több a rizikófaktor (túlsúly, magas vérnyomás, magas vérzsírszintek, köszvény, magas húgysavszint stb.), annál gyakrabban érdemes szűrésen részt venni. Mindenféleképpen el kell végeztetni egy vércukorszint-mérést, ha gyakori szomjúságot, megnövekedett vizeletmennyiséget, fáradékonyságot, akár kisebb-nagyobb túlsúlyt, akár súlyvesztés tapasztalunk.

A viszkető bőr, a látásromlás, az éjszakai lábikragörcs, a kéz- és lábzsibbadás és a hajlatokban megjelenő bőrkimaródás is figyelmeztető jel lehet. Ugyanakkor gyanúra adhat okot, ha aceton szagú a lehelet, ha ínybetegségek és bőrfertőzések alakulnak ki, ha lassú a sebgyógyulás és a nőknél elhúzódó hüvelyi gombásodás, férfiaknák a hímvessző gyulladásos betegségei, korai potenciazavar nehezíti a helyzetet.

A megoldás nem csak az orvosi kezelésre épül, de a megfelelő életmód program kialakítására is, amelyet a szakorvos, a humánkineziológus, a személyi edző és a dietetikus együttes munkája alapján érdemes megtervezni.