Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Nyitókép: CCTV

Videón a futurisztikus kínai „űranyahajó”

Fesztávja közel 700 méter, hossza pedig eléri a 240 métert, a gyomrában pedig 88 harci gépet tud szállítani. Ha hinni lehet a most bemutatott terveknek, ez lesz Kína Luanniao nevű, futurisztikus „űrrepülőgép-hordozója”, amely pilóta nélküli vadászgépeket indíthatna a Föld légkörének pereméről.

Látványos „fantáziavideón” bukkant fel a Luanniao nevű monstrum, amely a Föld felett lebeg, rakéták tömegét lövi ki és harci gépek szállnak fel a hangárjából. Szakértők szerint azonban inkább propaganda projektről, mint megvalósuló haditechnikai eszközről lehet szó.

A kínai híradások szerint a Luanniao a világ legnagyobb hadihajója lenne – csak éppen nem a tengeren, hanem a Föld körül mozogna. A háromszög alakú, szürke színű szörny 242 méter hosszú és 684 méter széles, felszállótömege pedig elérné a 120 ezer tonnát. Vagyis messze meghaladná bármely jelenleg létező katonai repülőeszköz paramétereit.

Fedélzetén akár 88 darab, Xuan Nu típusú, pilóta nélküli vadászgép kapna helyet, amelyek a tervek szerint hiperszonikus rakéták indítására is alkalmasak lennének.

Fenyegető fegyverzet, de lehet, hogy „papírsárkány”

A Szovjetunió az 1960-as években megépítette az ekranoplant, a „Kaszpi-tengeri szörnyet”. Az akkor hatalmasnak számító és a víz felett sikló gépezet azonban inkább szállításra tervezett jármű volt (bár a prototípusnak rakétákat szántak), míg a Luanniaót hatalmas csapásmérő potenciállal szerelnék fel.

A pekingi állami sajtó szerint az „űranyahajó” 20–30 éven belül hadrendbe állhat. Nyugati védelmi szakértők azonban erősen kételkednek. Peter Layton, az ausztrál Griffith Asia Institute vendégkutatója szerint a koncepció „papíron mindent felülmúl”, a valóságban viszont olyan technológiákra lenne szükség, amelyek jelenleg egyszerűen nem léteznek.

Egy ilyen jármű működtetése elképesztő mennyiségű üzemanyagot és teljesen új hajtóműrendszert igényelne.

Elérhetetlen magasságban

A kínai elképzelések szerint a Luanniao a hagyományos légvédelem fölött, időjárástól függetlenül működhetne, és akár közvetlenül a célpontok fölé pozicionálva indíthatna rakétákat. Ez elméletben komoly stratégiai előnyt jelentene – különösen Tajvan, illetve a Dél-kínai-tenger térségében, ahol egy esetleges amerikai–kínai konfliktus egyik fő frontvonala húzódhat.

A projekt a Nantianmen (azaz „Déli Mennyei Kapu”) program része, amelyet a kínai állami repülőgépgyártó konglomerátum, az AVIC irányít.

Ide tartozik többek között a Baidi nevű, hatodik generációs vadászgép is, amelyet tavaly már makett formájában bemutattak a kínai légi szalonon, és amely szintén a világűr közeli működésre lenne optimalizálva.

Nem véletlen az időzítés sem. Kína az utóbbi években látványosan felpörgette űrprogramját: 2024-ben sikeresen hozott vissza mintákat a Hold túlsó oldaláról a Chang’e–6 küldetéssel, augusztusban pedig a Chang’e–7 indítását tervezi, amely víz után kutatna a felszínen.

Bár az Egyesült Államok továbbra is vezető pozícióban van a holdkutatásban, több mutató szerint Peking a nyomában van.

Amiért sebezhető lehet az űrszörny

A Luanniao ötlete több mint egy évtizede merült fel, de már akkor is sokan sci-finek tartották – és ez a vélemény ma sem sokat változott – jegyezte meg a The Telegraph című brit lap.

Ami gond: ha a járművet pályára állítanák, arra az űrszemét halálos kockázatot jelentene. Ráadásul a pályára állításhoz Kínának újrahasznosítható rakétákra lenne szüksége, amelyek fejlesztésében jelenleg még 10–15 évvel le van maradva az Elon Musk-féle SpaceX mögött.

Layton szerint a Luanniao sokkal inkább politikai és pszichológiai fegyver, mint katonai realitás. Egyrészt a hazai közönséget hivatott lenyűgözni, másrészt üzenet a térség országainak: Kína olyan technológiákon dolgozik, amelyekkel „mások nem is tudnak versenyezni”.

Ahogy a szakértő fogalmazott: ez szó szerint Csillagok háborúja, csak épp geopolitikai díszletek között.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×