Az áramütés kockázata a fehér gólyákat - a madarak között egyedülálló módon - röpképtelen fióka korukban is veszélyezteti. Évről-évre ezres nagyságrendben pusztulnak el gólyáink a kis- és középfeszültségű hálózatok oszlopain és vezetékein

Ez nem csak természetvédelmi kérdés, ugyanis egy több mázsás fészek amellett, hogy könnyen okozhat rövidzárlatot, az áramfogyasztást is növeli. Ezért jó megoldás az MME közreműködésével kifejlesztett gólyakosár, amely lényegében egy magasító állvány, a fészket egy méterrel a vezetékek fölé emeli. Üresen kihelyezve új, biztonságos fészkelő helyet kínálnak a gólyáknak, de a már meglévő fészkeket is rájuk lehet emelni.

Magyarországon az első, áramütés okozta tömeges madárpusztulásra 1980-ban derült fény, amikor a Hajdú-Bihar megyei Újtikos község határában egy rövid, 20 kV-os vezetékszakasz alatt a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei 19 egerészölyv, egy gatyás ölyv, négy vörös vércse, és több tucat vetési varjú tetemét találták meg. Az MME 2003-ban kezdett országos adatgyűjtésbe, amikortól minden évben meghirdette országos középfeszültségű oszlop felmérési (KFO) kampányát. Számos további esetről lakossági vagy szakmai bejelentés során értesültek, így például az egyik legsúlyosabbról is, amikor 2006 őszén mintegy 200 fehér gólya pusztult el Újtikos határában egy rövid vezetékszakaszon áramütés következtében.