A 25 országra kiterjedt felmérés eredménye szerint a fejlett világ fogyasztói borúlátóak, miközben a fejlődő államok polgárai bizakodásuknak adtak hangot. A kutatást a Globescan végezte, több mint 25 000 ember megkérdezésével. A kutatás eredménye a gazdasági válságból való kilábalás különböző képességét és eltérő ütemét tükrözi - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

Különösen Japán, Nagy-Britannia és Franciaország lakóira jellemző a csüggedés, mindhárom országban tíz százalék alatt maradt azok aránya, akik "jó időket" várnak a következő évekre. Kifejezetten rossz dolgokra számít ugyanakkor a megkérdezettek több mint fele e három országban. A pesszimisták minden jómódú országban többen voltak, mint a derűlátóak, ám ennél kisebb volt az átlagos eltérés a két tábor népessége között.

A mintázat alól Németország jelent fontos kivételt. Itt a megkérdezettek 36 százaléka jó vagy "inkább jó" idők beköszöntében bízik, és ennél kevesebben várnak további visszaesést. Ugyanakkor, Németországban a legnagyobb tábort azok alkotják, akik vegyesen várnak jó és rossz fejleményeket.

A fejlődő világban szinte minden országban a bizakodók tábora került többségbe. Nigériában az optimisták aránya a 70 százalékot is meghaladta, de Kenyában és Egyiptomban is zömében kedvezőek a várakozások. Oroszországban, Chilében és Ecuadorban az optimisták csak kevéssel vezetnek a borúlátóak előtt. Az egyetlen kivételt e csoportban Pakisztán hozta, ahol a pesszimista véleményből volt több.

Az attitűdök különbsége nagyjából pontosan tükrözi, hogy adott országoknak hogyan sikerült eddig átvészelniük a gazdasági válságot: erős növekedéssel a fejlődő államokban és visszaeséssel a gazdag világban. Az eredmények egybecsengenek a gazdasági elemzők várakozásaival is az adott országok lehetőségeit tekintve. A mintavétel idén július és szeptember között történt, és azóta az euró-zóna országaiban még tovább is fokozódott a bizonytalanság - emlékeztet a BBC News.