Infostart.hu
eur:
362.29
usd:
322.18
bux:
146831.81
2026. november 10. kedd Réka

A földrengések követelik a legtöbb halálos áldozatot

Több mint 780 ezer emberéletet követeltek a földrengések közvetlenül vagy közvetetten a 2010-el végződött évtizedben: ez a szám a természeti katasztrófák áldozatainak 60 százaléka - olvasható a The Lancet című brit folyóiratban pénteken megjelent tanulmányban. A haláleseteket leszámítva a földrengések ebben az időszakban további két milliárd embert érintettek közvetlenül.

A legpusztítóbb az a földrengés volt, amely 2010. január 12-én történt Haitin: a 7-es erősségű földmozgásnak 316 ezer áldozata volt. Az Indiai-óceánban 2004. december 26-án szökőárt kiváltó földrengés erőssége 9,1-es volt, és 227 ezer emberéletet követelt. Harmadik helyen a 2008. május 12-én Szecsuan kínai tartományban történt, 7,9-es erősségű földrengés áll, amelyben 87 500 ember lelte halálát.

A szomorú lista felállításával a tanulmány szerzőinek mindenekelőtt az volt a célja, hogy a politikai vezetők és a segélyszervezetek figyelmét felhívja arra: a földrengések nagyon komoly közegészségügyi következményekkel járnak. "A nagy erejű földmozgásoknál az áldozatok száma a veszélyeztetett lakosság 1-8 százalékát is elérheti, s minden halottra körülbelül három sebesült jut" - olvasható a tanulmányban.

A földrengések okozta halálozás egymást követő hullámokban történik. Először az összedőlt épületek romjai alatt halálukat lelőket siratjuk el, őket követik néhány óra múlva a belső sérüléseikbe belehalók. A harmadik hullám napokkal vagy hetekkel később történik, amikor a könnyebb sérültek halnak meg szövődmények vagy fertőzés következtében.

A legsérülékenyebb csoportot a gyermekek alkotják: a földrengések után ők teszik ki a páciensek 25-53 százalékát.

A világ népességének növekedésével és a városoknak a veszélyeztetett övezetekben való terjeszkedésével a földrengések veszélyessége a következő években csak nőni fog - figyelmeztet a tanulmány két szerzője, a bostoni Beth Israel Deaconess Medical Center kórház munkatársai.

A világ számos nagyvárosa található földrengésveszélyes övezetekben, például Tokió (32 millió lakos), Mexikóváros (20 millió), Los Angeles (15 millió) és Isztambul (9 millió).

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: Ukrajna máshogy fog kinézni a térképen a háború után

Donald Trump: Ukrajna máshogy fog kinézni a térképen a háború után

Amerikai közvetítők szerint Ukrajna „rugalmasságot mutat a terület témájában” és Moszkva is kész engedményekre a héten tartott háromoldalú tárgyalások előtt. Az oroszok és az ukránok az amerikaiakkal együtt ülnek össze Abu-Dzabiban, hogy béke forgatókönyvekről tárgyaljanak.

Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Fenntarthatóság, klímaváltozás, kibertámadások – kifejezések, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat. Mit tenne, ha napokig nem férne hozzá a pénzéhez, mint a múlt héten Paraguayban milliók, vagy mihez kezdene, ha sokáig nem lenne áram, mint tavaly Spanyolországban rengeteg háztartás számára? A témáról Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató, környezettudós nyilatkozott az InfoRádióban.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×