Infostart.hu
eur:
367.68
usd:
334.95
bux:
143959.72
2026. november 18. szerda Jenő
BRUSSELS, BELGIUM - NOVEMBER 9: EU Finance Ministers attend an EU EcoFin Ministers meeting in the Europa bulding, the EU Council headquarter on November 9, 2026 in Brussels, Belgium. Today ECOFIN Council meeting will cover a political agreement on tobacco taxation, decisions under the stability and growth pact, the economic impact of Russias war against Ukraine, simplification of EU legislation, the recovery and resilience facility, a G20 debrief, and EU statistics. (Photo by Thierry Monasse/Getty Images)
Nyitókép: Thierry Monasse/Getty Images

Az elemző szerint két nagy kihívás is van az uniós pénzügyminiszterek előtt az Ecofin-találkozón

Brüsszelben tanácskoznak az európai uniós pénzügyminiszterek. A tárgyalásokon információk szerint gazdasági és adminisztratív kérdések mellett a védelmi kiadások finanszírozása kap kiemelt szerepet. A találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár is meghívást kapott. A részletekről Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.

Az uniós pénzügyminiszterek többek között Ukrajna megnövekedett finanszírozási igényének fedezéséről tárgyalnak. A kilátások korábbi nyilatkozatok szerint optimisták.

Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban emlékeztetett: az EU már felvett egy 90 milliárdos hitelt, amelynek összegéből folyamatosan adogat át Ukrajnának. Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij elnök ősszel már bejelentette, hogy ez a pénz nem lesz elég, és újabb 70 milliárd euróra lenne szükség. A szakértő szerint a plusz forrás biztosítása azért problematikus, mert

az Európai Unió erre nem számított.

Főként akkor nem, amikor javában zajlik a hétéves költségvetés tárgyalása, és a tagállamok jelentős része csökkentést akar, mert nincs elég pénze. Úgyhogy a vita végső soron arról szól, hogy meg tudják-e adni az ukránoknak a kért plusz eurómilliárdokat. Egyébként Zelenszkij korábbi kérésére az unió nem adott hivatalos választ igen vagy nem formájában, csak azt közölte, hogy megvizsgálja az Európai Bizottság, mit lehet tenni – jegyezte meg Stefán Csaba.

Hírügynökségi jelentések szerint a kért 70-nél kevesebbről, 45 milliárd eurós finanszírozásról egyeztetnének az uniós szereplők az eddigi 90 milliárdon felül. A kutató szerint ezt is hitelből, a pénzpiacról finanszírozná az EU, kötvények kibocsátásával.

„A kérdés pénzügyi szempontból az, hogy ha ezt beleszámolják a hétéves költségvetésbe, akkor minden más forrásra kevesebb juthatna,

olyan fontos területekre, mint az agrárium, a kohéziós támogatások vagy akár a versenyképességi alap. Tehát a probléma nem az, hogy tudnak-e hitelt felvenni a tagállamok, mert tudnak. A probléma az, hogy ennek a kamatait később fizetni kell, ahogy magát az összeget is vissza kell fizetni” – közölte, kiemelve, hogy bár most már nagyon sokszor kerül elő a közös uniós hitel, de ez akár 5-6 éve, a Covid előtt is még tabu volt.

Stefán Csaba szerint biztos, hogy ismét fel fog merülni a befagyasztott orosz vagyonok valamiféle felhasználásának lehetősége, ahogy a 90 milliárdos hitel esetében is felmerült, hogy abból finanszírozzák, de a belgák most sem fognak ebbe belemenni.

„Bart De Wever, Belgium miniszterelnöke korábban azt mondta, hogy mivel a legtöbb ilyen befagyasztott orosz pénz egy belga banknál volt, ebbe csak olyan feltételek mellett lenne hajlandó belemenni, hogy limit nélküli garanciát vállalnak Belgium pénzügyi egészségéért a tagállamok, amennyiben a pénzügyi piacok Belgiumot büntetnék meg ezért a lépésért. Erre a többi tagállam nem volt hajlandó, és mivel továbbra is ez lenne a belgák feltétele, és mivel tagállamok valószínűleg továbbra sem hajlanak ilyesmire, ezért valószínűleg most is kizárt az, hogy ezeket a befagyasztott pénzeket használnák fel” – mondta.

Az Ecofin-tanácskozáson központi szerepet kaphat az unió következő hétéves költségvetése is. Ebben a kérdésben a legfőbb törésvonal – mint egyébként lényegében minden ilyen tárgyalásnál – az, hogy ki mennyit fizet be a közösbe és mennyit kap onnan.

„Vannak a nettó befizető tagállamok és van »a kohézió barátai« csoport. A különbség köztük az, hogy az egyik pénzt tudd kivenni a hétéves költségvetésből a befizetésein felül, a nettó befizetők csoportja pedig több pénzt fizet be, mint amennyit kivesz. Persze ettől függetlenül a nettó befizetők is jól járnak az Európai Unióval, de közülük például Németországban hatalmas költségvetési problémák vannak, és nálunk ez most pénzkérdés, hogy nem akarnak túl sokat befizetni. Változás viszont az előző vitákhoz képest, hogy

a bizottság költségvetési javaslata sokkal nagyobb az előző javaslatokhoz képest, és sokkal nagyobb különbség lenne a nettó befizetők és »a kohézió barátai csoport« pozíciói között,

amit egyszerűen nem tudnak áthidalni” – emelte ki.

Kármán András pénzügyminiszter többször is posztolt a közösségi oldalán az Ecofin-találkozóról, egyebek mellett közölve, hogy hogy találkozott lengyel kollégájával, akivel szóba került az euró bevezetésének kilátása Magyarországon és Lengyelországban. Ezzel kapcsolatban Stefán Csaba elmondta: az, hogy a lengyeleknél pontosan milyen feltételek kellenek a közös fizetőeszköz bevezetéséhez, monetáris politikai kérdés is. Ettől függetlenül a két ország gazdasága hasonló, és ezért

a hétéves költségvetési tárgyalások során is hasonló pozíciókat vesznek fel,

mindkét ország tagja a kohézió barátai csoportnak – mondta a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Zsámboki Zsolt készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×