A glutén a gabonák egyik fehérje összetevője, mely ötven-ötven százalékban két alcsoportra oszlik: gluteninre és gliadinra. A lisztérzékenység (orvosi nevén cöliákia) a búza, rozs, zab és árpa egyik összetevőjével, a gliadin fehérjével szembeni túlérzékenység.

Korábban a kisgyerekek betegségének tartották, mivel a tünetek főként a liszttartalmú ételek bevezetését követő időszakban jelentkeztek, de ma már tudjuk, hogy felnőtt korban is létrejöhet a lisztérzékenység kiváltotta bélkárosodás.

A vékonybél belső felszínén lévő nyálkahártyát bélbolyhok borítják, ezek feladata a szervezetünkbe jutó tápanyagok felszívása. A liszttartalmú ételek fogyasztásának hatására lisztérzékeny betegeknél a bélnyálkahártyában gyulladásos folyamatok indulnak el, melyek eredményeképpen a nyálkahártya károsodik, a bélbolyhok ellaposodnak - magyarázta doktor Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológus orvosa.

A lisztérzékeny páciens így képtelen lesz a tápanyagokat megfelelő mennyiségben felszívni, az étkezések során elfogyasztott táplálékok a szervezetben nem tudnak megfelelően hasznosulni. Első tünetként hasmenés jelentkezik, majd hosszú távon a fel nem ismert lisztérzékenység fogyáshoz vezet, ezzel együtt a has puffadttá válik. A későbbiekben vérszegénység, csontritkulás is kialakulhat - tette hozzá a szakértő.

Tünetek, vizsgálatok

A tünetek rendszerint a lisztes táplálék bevezetését követő 3-6 hónap múlva kezdődnek. A csecsemő tömege nem gyarapszik, sőt, inkább fogy, kedvetlen, bágyadt, gyenge lesz. Krónikus hasmenés, hasfájás, puffadás esetén gondolhatunk lisztérzékenységre különösen, ha valamelyik családtagnál is igazolták a betegséget.

Felnőtteknél a vékony testalkat, kezelésre nem, vagy rosszul reagáló vérszegénység a leggyakoribb tünet. Ilyenkor forduljunk gasztroenterológus szakorvoshoz a diagnózis megállapítása, illetve a kezelés megbeszélése céljából. A betegséget speciális vérvizsgálattal és vékonybél nyálkahártya biopsziával (szövettani vizsgálat) lehet igazolni.
Figyeljünk az összetevőkre!

A lisztérzékenység kezelésében egyedüli lehetőség a lisztes ételek teljes kihagyása az étrendből. Ilyenkor a panaszok hamarosan elmúlnak, a fejlődés normalizálódik, a felszívódási zavar megszűnik. A diétát egész életen át kell tartani, mert csak így maradhat tünetmentes a beteg.

Lisztérzékeny beteg számára válasszuk azokat a termékeket, melyek csomagolásán gluténmentes, gliadinmentes, vagy lisztérzékenyek is fogyaszthatják felirat látható. Kereskedelmi forgalomban kaphatóak késztermékek is, például gluténmentes kenyér, vagy száraztészta.

Bizonyos készételek, a húskonzervek, az édességek és a levesporok nagy része is tartalmazhat nyomokban glutént, aminek kiszűrésére a bevásárlás során az összetevők listáját mindig gondosan tanulmányozzuk át.

Mindent a maga idejében

A gyermek 5-7 hónapos kora előtti időszakot megelőzően csak gluténmentes élelmiszereket válasszunk ételeinek elkészítéséhez. Főzelékek sűrítéséhez, vagy pépek készítéséhez ebben az időszakban használjunk burgonyát, rizs-, vagy kukoricalisztet.

A kór kialakulásában az öröklődés kulcsfontosságú szerepet játszik, így a megelőzésre különösen azokban a családokban kell nagy gondot fordítani, ahol más családtagoknál is igazolták a betegséget.

A legújabb vizsgálatok szerint a lisztérzékenység legjobb megelőzése, ha 5-7 hónapos korban, még a szoptatás alatt kap liszteset a csecsemő, így jobban tudja tolerálni ezt a táplálékot. A lisztérzékenység fiatalabb korban sokkal intenzívebb tünetek formájában jelentkezik, mint későbbi életkorban. A lisztes ételek 5-7 hónapos kor után történő bevezetése esetén az anyatej védőfaktorai már nem hatnak, és az enyhébb tünetek miatt a betegség is később kerülhet felismerésre.