Amerikai felmérések szerint a 35-45 éves nők 20 százalékánál fordul elő, hogy túl erős a menzesze. Az erős, nagy mennyiségű vérveszteséggel járó vérzés (menorrhagia) nem csak a mindennapokat teszi stresszessé és a komfortérzetet csökkenti, de komoly egészségügyi problémát is jelenthet. Elsősorban vashiányos vérszegénységet okozhat, ráadásul a háttérben álló okok is lehetnek súlyosak, nem beszélve arról a veszélyről, amelyet az elhúzódó, erős vérzésekhez gyakran társuló gyulladás jelenthet - figyelmeztet Hintalan Albert, az Oxygen Medical nőgyógyásza.

Így semmiképpen sem szabad legyinteni, ha az alábbi tüneteket észleljük: hosszabb, 7-9 napos menzesz; átázás miatt óránként cserélt tampon vagy betét; a normális mennyiségűnél nagyobb vérzés; vérrögök megjelenése; rosszullét, gyengeség; 21 naposnál rövidebb ciklus; a két szabályos menstruáció között jelentkező vérzés; pecsételő illetve együttlét után jelentkező úgynevezett kontakt vérzés

Mi okozhatja?

Az esetek egy részének hátterében állhat anatómiai elváltozás: a mióma, amely egy jóindulatú méhizom-daganat vagy méhmegnagyobbodás. A megvastagodott méhfal nem tud miatta kellőképpen összehúzódni, s ez fokozott mértékű vérzéshez vezet.

A méhnyálkahártya túlzott megvastagodása, amely az ösztrogén hormon hatására jön létre, szintén okozhat menorrhagiát.

Gyakran a méhen belüli fogamzásgátló eszköz a probléma kiváltója, amely normális körülmények közt is valamivel hosszabb és erősebb menstruációkat okozhat, de ez egyeseknél kóros mértékűvé válhat.

Hormonális zavarok, például pajzsmirigy problémák is kereshetők a háttérben.

Az endometriózis, amelynek következtében a méhnyálkahártya-szigetek nemcsak méhen belül, hanem a méhen kívül is előfordulnak, okozhat két menstruáció között fellépő vérzést, görcsös fájdalom kíséretében.

Mindezeken felül ki kell zárni a megszakadt méhen belüli terhességet, a spontán vetélés utáni állapotot, a medencegyulladást, vérrögképződési rendellenességet, a méhdaganatot, a cisztát és a polipot is. Az esetek egy részében mindezen okok kizárása után sem derül fény az erős vérzés okára.

Vizsgálatok és kezelési lehetőségek

A teljes vérkép vizsgálatával megbecsülhető a hemoglobinszint és a menstruáció mértéke, és a szervezet vasháztartásáról is teljes képet kaphat az orvos. Ha ez alapján bebizonyosodik, hogy valóban menorrhagiáról van szó, már egy rutin nőgyógyászati vizsgálat is kimutathatja például a miómát. Az ultrahang felvilágosítást ad a méhnyálkahártya állapotáról, ám ha ez sem hoz eredményt, szóba jöhet a méhtükrözés (hiszteroszkópia).

A rákszűréssel egybekötött nőgyógyászati vizsgálatnak mindenképpen meg kell történnie. Amennyiben ezek negatív eredménnyel végződnek, azaz nem találnak eltérést, úgy szóba jöhet rövid idejű 1-3 hónapos gyógyszeres kezelés. Ha a méhen belüli fogamzásgátló eszköz okozza a problémát, azt nyilván el kell távolítani, és más védekezési módot választani.

Ha nem áll fenn egyéb kizáró ok, javasolható a tablettás fogamzásgátlás, amely csökkentheti a menstruáció hosszát és mennyiségét. A menorrhagia gyógyszeres kezeléssel is gyógyítható. Szóba jöhetnek nem szteroid gyulladásgátlók és progesztogének is, amelyek jó eséllyel megszüntethetik a problémát.

A leggyakoribb diagnosztikus és egyben terápiás beavatkozás a méhkaparás, ennek segítségével a vérzés is megállítható és szövettani utólagos vizsgálattal megállapítható, mi okozta a kóros vérzést. Ismert olyan módszer, ép a fent is említett hiszteroszkópia műtéti változata, amellyel a méhnyálkahártya nagy részét el lehet távolítani, és így megszűnik a vérzészavar.

Amikor a módszer bevezették, segítségével igen jelentős arányban csökkenteni tudtuk a vérzési rendellenességek miatti méheltávolítások gyakoriságát - mondja Hintalan Albert. - Azonban, különösen 40 éves kor felett, ha a tervezett gyermekek már világra jöttek, és ha egyéb eljárások nem vezetnek eredményre, ma is rákényszerülünk a méh eltávolítására. Természetesen amennyiben daganatos elváltozást találunk, mindenképpen a műtéti beavatkozás a legfontosabb.

Mindemellett a vérszegénység megelőzése vagy mérséklése érdekében orvosi javaslatra hasznosak lehetnek a vaspótló készítmények és ajánlatos vasban gazdag ételek fogyasztása, mint a bab, a borsó, a leveles zöldségek, a spenót, a szárított- és bogyós gyümölcsök, a teljes kiőrlésű pékáru, a dió, a mandula, a mák és a vörös húsok.