Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

A modern technika boldoggá tesz

A modern technikai eszközökhöz való hozzáférés és a boldogság között összefüggés van, főleg a nők esetében - állítják kutatók.

Egy brit informatikai cég, a BCS 35 ezer ember megkérdezésével készített felmérést arról, milyen társadalmi hatásai vannak a számítástechnika fejlődésének. A megkérdezettek túlnyomó többsége a kommunikációs eszközökhöz való hozzáférést értékelte a leginkább fontosnak.

A felmérés szerint a modern technológia főként a fejlődő országokban élő nőkre, valamint az alacsony jövedelmű vagy végzettségű emberekre van a legnagyobb hatással.

A kutatók szerint a nők központibb szerepet játszanak a család életében és egyéb közösségekben, ezért magyarázható az, hogy az ő életükre jobban hatással van az informatika.

Sok negatív dolgot mondanak a számítástechnikáról, de még mi is zavarba ejtőnek tartjuk, hogy az emberek mennyire fontosnak vélik azt - kommentálta a vizsgálat eredményét Paul Flatters, a szakterület kutatója.

A BBC idéz egy, a New Scientist tudományos magazinban tavaly megjelent írást, amelyet Jari Amichaj-Hamburger írt a modern technológia káros hatásairól. Az izraeli szakember, aki elsősorban az internet-pszichológia területén kutat, akkor azt állította: életünk egyre nagyobb részét engedjük át a technológiának, amely negatív hatással van az emberek jólétére, mert elmosódik a határ a munka és a magánélet között.

A modern technikai eszközök több országban és kultúrában is státusszimbólumnak számítanak. Egy számítógép Indiában például egyenlő a jóléttel.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×