Jó szándékú természetvédelmi kísérlet indult, súlyos állatvédelmi ügy lett belőle. Egy alsó-szászországi természetvédelmi területen 42 kameruni juhot telepítettek ki azzal a céllal, hogy legelésükkel visszaszorítsák a túlburjánzó növényzetet és segítsék a biodiverzitás megőrzését – írja az Agroinform.

Mint írják, maga a kezdeményezés nem szokatlan, számos helyen alkalmaznak természetvédelmi legeltetést. Jelen esetben viszont az volt a probléma, hogy az állatokat lényegében magukra hagyták, abban bízva, hogy jól megélnek majd emberi beavatkozás nélkül is.

Ennek az lett az eredménye, hogy 17 juh elpusztult, a túlélők pedig súlyosan legyengültek, megbetegedtek és parazitákkal fertőződtek meg.

Az állatorvosi ellenőrzés szerint az állatok nem jutottak folyamatosan ivóvízhez és takarmányhoz, nem állt rendelkezésükre megfelelő menedék, és rendszeres állategészségügyi ellátásban sem részesültek.

Az állatok állapotára a helyi lakosok hívták fel a figyelmet, ezután jött a hatósági ellenőrzés. A vizsgálat során nemcsak az állatok rossz fizikai állapotát rögzítették, hanem azt is, hogy a terület nem volt megfelelően elkerítve. A nyáj így szabadon mozoghatott, ami további kockázatokat jelentett, például baleset vagy más állatok támadása szempontjából.

Sőt, az is problémát jelentett, hogy az állatok tartósan emberi kapcsolat nélkül maradtak, ami jelentősen rontotta a kezelhetőségüket, ez pedig megnehezítette a mentést és a későbbi állatorvosi beavatkozást.

A vita középpontjába az került, hogy a természetvédelmi szervezet szerint a kameruni juhok olyan robusztus állatok, amelyek képesek önállóan fennmaradni a természetben. Erre hivatkozva azt állították, hogy nincs szükségük olyan mértékű emberi gondoskodásra, mint a hagyományosan tartott haszonállatoknak.

Ez azonban nem hatotta meg a hatóságot, és arra kötelezte a szervezetet, hogy biztosítsa az állatok jólétét és megfelelő ellátását. Az ügy végül bíróságra is került.