Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Öt dolog, amit rosszul tudtunk a karácsony káros voltáról

Sokan hiszik, hogy a karácsonyi ünnepek komoly veszélyt jelentenek az egészségünkre. Vannak dolgok, amelyek valóban ártalmasak lehetnek - például a hatalmas lakomák és a nagy ivászatok - ám, akadnak olyan hiedelmek is, amelyeknek semmi alapjuk nincs.

A British Medical Journal szakértőinek hála, öt dolgot lehúzhatunk arról a listáról, amely miatt eddig sokan halálra aggódták magukat a karácsonykor.

1. mítosz: A sok édességtől hiperaktívvá válnak a gyerekek

Ezzel a kérdéssel kapcsolatban több vizsgálatot végeztek, mint sok gyógyszer hatásáról - és mindegyikből egyértelműen az derült ki, hogy semmiféle összefüggés nincs a cukor és a hiperaktivitás között - hangsúlyozza Aaron Carroll, az Indianai Egyetem orvosi karának oktatója.

Az édesség még azoknak a gyerekeknek a viselkedésében sem okoz változást, akik cukor-érzékenyek vagy figyelemhiányosak.

A szülők közül sokan azt "tapasztalják", hogy a gyerekek kiszámíthatatlanabbul, kaotikusabban viselkednek, miután sok édességet ettek - ez azonban inkább csak érzékcsalódás, állítja a cikk másik szerzője, Rachel Vreeman, aki szintén az Indianai Egyetem orvosi karán oktat.

Ezzel kapcsolatban emlékeztetett egy vizsgálatra, amelynek során a szülőknek azt mondták, hogy a gyereknek cukortartalmú üdítőt adtak - holott a kicsik tiszta vizet kaptak. A szülők mégis arról számoltak be tapasztalatként, hogy a gyerekek teljesen "becsavarodtak" a cukortól - a független megfigyelők azonban semmi ilyesmit nem vettek a kicsiken észre.

2. mítosz: Több öngyilkosságot követnek el az ünnepek idején

Általánosan elterjedt hiedelem, hogy télen, amikor barátságtalan az idő, keveset süt a nap és a karácsonykor a magány jobban bántja az egyedül élőket, többen lesznek öngyilkosok.

Ez azonban nem igaz, éppen ellenkezőleg: a statisztikák azt mutatják, hogy világszerte több ember vet véget önkezével az életének az év melegebb és naposabb időszakaiban.

Ami pedig a családi ünnepeket - például a karácsonyt és a születésnapokat - illeti, 35 év adatai alapján egyértelmű, hogy éppenséggel nem ez az öngyilkosságok ideje.3. mítosz: A mikulásvirág mérgező

December - a nevéből is következően - a mikulásvirág időszaka, és sok felnőtt ilyenkor le sem veszi a szemét erről a gyönyörű növényről, nehogy véletlenül a gyerek vagy a kutya megkóstolja a vörös szirmokat és beteg legyen tőle.

A közhiedelemmel ellentétben azonban a mikulásvirág nem mérgező: az Egyesült Államokban 22.793 esetben kóstolta meg gyerek a szirmokat, de egyszer sem történt mérgezés. Sőt: a mikulásvirág-evők 96 százaléka még annyira sem lett rosszul, hogy orvoshoz kellett volna fordulnia.

Az eredményt patkányokkal is leellenőrizték. Az állatoknak több száz gramm pépesített mikulásvirágot adtak - ez arányaiban annyi, mintha egy ember 500-600 levelet evett volna meg -, de kutya bajuk sem lett.

Ennek ellenére nem árt konzultálni az orvossal minden olyan esetben, amikor a gyerek vagy a kutya olyan növényből eszik, amelyikből nem kellene.

4. mítosz: A testhő legnagyobb részét a fejünkön keresztül adjuk le

Ezt állítja minden sapkaboltos, sőt, az amerikai hadsereg kézikönyvében is az olvasható, hogy "a testhőmérséklet 40-45 százalékát a fejünkön keresztül adjuk le", ez azonban nem igaz. A testhőt leadja a bőrünk minden négyzetmillimétere.

5. mítosz: Az éjszaka evéstől elhízunk

A hiedelemmel ellentétben éjféli nassolás nem okoz elhízást - pontosabban semmivel sem károsabb, mint ha ez délelőtt vagy délután tesszük. Több vizsgálat is megerősítette, hogy az elhízást a többletkalória okozza, nem pedig az, hogy mikor vesszük azt magunkhoz.

Címlapról ajánljuk
100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

Alan Alexander Milne angol író olyan mesevilágot teremtett az 1926-ban megjelent Micimackó című könyve által, amely még ma is meghatározó a gyermekirodalomban. „Mici” egyébként nem más, mint Karinthy Frigyes testvére, Emília, aki a nyersfordítást végezte – ez is elhangzott a beszélgetésünkben Lovász Andreával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×