eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi

Vigyázzunk az ünnepi menüvel: a legkisebb túlsúly is szívelégtelenséget okozhat!

Az egészen aprócska pluszsúly is növeli a szívelégtelenség esélyét - figyelmeztetnek amerikai kutatók. Ha valaki ráadásul nem is mozog, akkor különösen nagy veszélynek teszi ki magát.

Az amerikai kutatók két évtizeden keresztül követték figyelemmel 21.094 férfi orvos egészségügyi állapotának alakulását, és azt találták, hogy még az egészen enyhén túlsúlyosaknál is megnőtt a szívbetegségek kialakulásának veszélye - méghozzá egyenes arányban a felszedett kilók számával.

A 180 centiméter magas férfiaknál minden plusz 3,2 kiló átlagosan 11 százalékkal emeli a szívelégtelenség veszélyét két évtized alatt - derült ki a vizsgálatból. A figyelemmel követett orvosok átlagéletkora 53 év volt, és a vizsgálat idején közülük 1.109-nél alakult ki szívelégtelenség.

A kór kialakulásának esélye 180 százalékkal magasabb az elhízottaknál (a testtömeg-index 30 vagy annál magasabb), és 49 százalékkal a túlsúlyosaknál (25-30-as testtömeg-index).

A Satish Kenchaiah vezette bostoni tudóscsapat vizsgálta azt is, hogy milyen hatással van a szívelégtelenség kialakulására a fizikai aktivitás. Nem meglepő módon kiderült, hogy a sovány és aktív férfiakat fenyegeti a legkisebb veszély, míg a kövéreket és a lustákat a legnagyobb.

Már nagyon kevés mozgás - havi egy-három edzés - is 18 százalékkal csökkenti a szívelégtelenség kialakulásának veszélyét - még az elhízottaknál is. Õk azonban még így is nagyobb eséllyel lesznek szívbetegek, mint sovány kollégáik.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Szombaton kiderült, hogy Donald Trump újbóli megválasztása esetén a NATO-tagállamokat arra kényszerítené, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 3 százalékára emeljék, reagálva ezzel az Oroszország és Kína jelentette fenyegetésekre, miközben az Ukrajnának nyújtott támogatást nem számítaná bele ebbe a keretbe. Eközben a G7 országok vezetői tárgyalásokat folytatnak egy olyan javaslatról, amelynek értelmében Ukrajnának 50 milliárd dollár értékű segélyt nyújtanak, amit az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből finanszíroznának. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×