Meggyőző bizonyítékok vannak arra, hogy az állati zsiradék gyakori fogyasztása növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Éppen ezért nem értették egészen mostanáig a szakértők, hogyan lehetséges, hogy a Kenya és Tanzánia területén élő, nomád maszájok körében szinte teljesen ismeretlenek ezek a betegségek - holott étrendjük igen gazdag állati zsiradékban, viszont szegény szénhidrátban.

A tudósok negyven éve tudják, hogy a maszájok szíve a legszívósabb a világon, de megmagyarázni egészen mostanáig nem tudták a titkot. Eleinte úgy vélték, hogy ennek genetikai okai lehetnek - most azonban a svéd Karolinska Intézet nemzetközi kutatócsoportja kiderítette, hogy a titok kulcsa az aktív életmód, elsősorban a rengeteg séta.

Julia Mbalikali norvég és tanzániai kutatók társaságában vizsgált meg 985 középkorú tanzániai nőt és férfit - közülük 130 volt maszáj, 371 földműves és 484 városlakó. Vizsgálták az önkéntesek életstílusát, étrendjét és azt, mennyiben tartoznak a szívbetegségeket illetően rizikócsoportba.

Kiderült, hogy bár a maszájok étrendjének túlnyomó részét az állati zsiradékok teszik ki, ráadásul jó 2500 kilokalóriányi élelmet fogyasztanak - többet, mint a "normális" napi minimum. (A kutatásban résztvevő földművesek napi átlagfogyasztása 1500, a városiaké 891 kilokalória volt.)

Mégis a maszájoknál a legalacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélye. Õk ugyanis a legvékonyabbak, a legkarcsúbbak, nekik a legalacsonyabb a vérnyomásuk, miközben igen jó a vérlipid-profiljuk (a vérben található zsírsavak és koleszterin összmennyisége és egymáshoz viszonyított aránya).

A maszájokat a többiektől az is megkülönbözteti, hogy fizikailag igen aktívak: hasonló teljesítmény elérése a nyugatiaknál napi húsz kilométer gyaloglás lenne. Ez a fizikai aktivitás védi őket - nem pedig valamiféle ismeretlen genetikai faktor - állítják a kutatók.