Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója az InfoRádióban hangsúlyozta: Berlin kérése éles vitát szült Brüsszellel, amely szerint a migrációs nyomás nem indokolja a teljes határszakaszon bevezetett, egységes szigorúságú ellenőrzéseket.

Az elmúlt években nemcsak Németország, hanem fél tucat európai ország kapcsán láttuk, hogy visszavezették a schengeni belső határok ideiglenes ellenőrzését. Németország esetében ez már lassan két és fél éve lesz érvényben.

Az igazgató szavai szerint mindez szorosan kapcsolódik a különféle migrációs és biztonsági kihívásokhoz.

A tagállamok elsősorban az ellenőrizetlen tömeges bevándorlás miatt próbálják fokozni a határok ellenőrzését.

Annak érdekében történik ez, hogy már a határokon ki tudják szűrni azokat a személyeket, akik illegálisan próbálnak bejutni az országokba, illetve próbálják a bűnözőket, a potenciális terroristákat és más veszélyt jelentő személyeket megállítani az országba való bejutás során.

Az egyetemi oktató szerint az Európai Unió egy ideig türelmesen állt a döntésekhez, mert ezek ideiglenes jelzővel jelentek meg, ám valóban nagyon komolyan gátolják az uniós állampolgárok szabad mozgását.

Kiemelte: elsősorban a határtérségekben élők panaszkodnak, hogy mind a munkaerő, mind pedig az áruk áramlását mindez jelentősen korlátozza. Most látszik az, hogy a Bizottságnak a türelme kezd fogyni.

Németország esetében a Bizottság előzetes jelzései alapján nem látják indokoltnak, hogy az összes német határ esetében, – Németország 9 másik schengeni állammal határos – , fennmaradjon az intézkedés, ezért az Európai Bizottság azt kéri, hogy indokolja meg Németország, hogy miért akarják valamennyi határszakaszon egységesen jövő év márciusáig meghosszabbítani a határellenőrzést.

Az igazgató szerint például

a közel-keleti válság különféle európai hatásait sem látja olyan súlyosnak a Bizottság, ami ezt indokolná.

Marsai Viktor hangsúlyozta: több tagállam, 2022 februárja után, az ukrajnai háború, illetve azt kísérő, részben menekülthullám, részben más kihívások miatt vezette be a határellenőrzést. Ám azt sem szabad elfelejteni, hogy a német belpolitikában a migráció kérdése az elmúlt években, különösen egyébként az elkövetett terrortámadások miatt top kérdéssé vált, a három legfontosabb téma lett.

Ha lassan is, de valami elindult Németországban, ugyanakkor még nem beszélhetünk 180 fokos fordulatról.

„Gondoljunk csak a legutóbbi országos választásokra, ahol a CDU kampányának központi eleme volt az, hogy szigorítanak a migrációs politikán, és bár lassan, de látjuk az efelé mutató lépéseket. De említhetnénk az Afganisztánba történő visszatoloncolásokat is” – hangsúlyozta Marsai, aki szerint egyértelműen látszik, hogy Németország szigorítani szeretne, ellenőrizni, hogy ki jut be a területére.

Leszögezte:

Németországnak nincs külső schengeni szárazföldi határa, mégis az Európában beadott menedékkérelmet jelentős számát Németország viszi el. A német társadalom ezt megelégelte,

azt mondták, hogy ez nem az ő gondjuk, szeretnék, hogyha az európai menekültügyi rendszer működne, annak pedig egyik sarokköve az, hogy az EU területét elérőknek a frontországokban, az első belépési ponton kell beadniuk a menekültügyi kérelmüket. Ebben a mostani német intézkedések nagyon komoly eredményt értek el. Gyakorlatilag a felére esett vissza a beadott menedékkérelmek száma az elmúlt két évben.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült.